A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE MÓDOSÍTÁSAI 2023-BAN

A Munka Törvénykönyve következő módosításai 2023. január 1-től lépnek hatályba. Az elfogadott törvényjavaslat számos ponton hoz változást az Mt.-be. A Munka Törvénykönyve következő módosításai 2023. január 1-től lépnek hatályba. Az elfogadott törvényjavaslat számos ponton hoz változást az Mt.-be. Bevezetésre kerül az apasági szabadság és a szülői szabadság, emellett a munkáltatók részletesebb tájékoztatási kötelezettségnek lesznek kötelesek eleget tenni. Bővülnek a felmondási tilalmak, a munkavállalók bizonyos esetekben kezdeményezhetik a munkaszerződésük módosítását, illetve más egyéb mellett változnak a határidőszámításra vonatkozó szabályok is. A nagy horderejű módosítás kivétel nélkül hatással lesz minden munkáltatóra és munkavállalóra. Ebben a – megszokottaktól hosszabb – bejegyzésben igyekszem részletesen összefoglalni, mik is lesznek jövő évtől a legfontosabb irányadó változások a munkajog területén.
OSZTATLAN KÖZÖS TULAJDON ÉS HASZNÁLATI MEGOSZTÁSI SZERZŐDÉS

Osztatlan közös tulajdon, elővásárlási jog, használati megosztási szerződés: ismertetjük a legfontosabb tudnivalókat!
A HASZONÉLVEZETI JOG ERŐSEBB, MINT A TULAJDONJOG?

A köznyelv úgy tartja, hogy a haszonélvezeti jog „erősebb”, mint a tulajdonjog. Hogy miért, az ebből a cikkből kiderül, illetve az ingatlanra alapított haszonélvezet példáján keresztül néhány gyakori kérdéssel bemutatom többek között azt is, milyen jogai és kötelezettségei vannak a tulajdonosnak és a haszonélvezőnek, ki milyen költséget köteles viselni, valamint mekkora lehet a haszonélvezeti jog értéke.
A FIZETÉS NÉLKÜLI SZABADSÁG ESETEI

Milyen esetekben jár a fizetés nélküli szabadság? Jár erre az időre TB? Beleszámít a végkielégítésbe? Cikkünkből ezekre is választ kaphat!
AZ ELŐSZERZŐDÉS ÖT PÉLDÁJA

Az előszerződés fogalmának magyarázata elég egyszerű: a felek abban állapodnak meg, hogy egymással egy későbbi időpontban szerződést kötnek, és megállapítják ennek a szerződésnek a lényeges feltételeit. A gyakorlati haszna és joghatása ettől azonban jelentősen több, ezért ebben a cikkben az ingatlan adásvételi előszerződés néhány példáján keresztül bemutatom ennek a jogintézményét. MITŐL ELŐ AZ ELŐSZERZŐDÉS? Attól, […]
BÉRLETI SZERZŐDÉS LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE

A bérleti szerződés megkötése szempontjából hagyományosan az augusztus és a szeptember az év csúcsidőszaka, ami az egyetemi tanévkezdéssel hozható összefüggésbe. Emellett az sem elhanyagolható, hogy az elmúlt években egyre inkább megnövekedett az életvitelszerűen bérleményben élők száma is. Ebben a bejegyzésben bemutatjuk, miért nem érdemes az internetről letöltött bérleti szerződés minta alkalmazása, továbbá a bérleti szerződés megkötése, valamint a bérleti szerződés felmondása legfontosabb tudnivalóit ismertetjük (és közben tisztázunk néhány pontatlanul elterjedt fogalmat, mint például albérlet, kaució vagy kilakoltatás) – lépésről lépésre.
AZ ELBIRTOKLÁS SZABÁLYAI

Legújabb bejegyzésünkben bemutatjuk, hogy milyen feltételeknek kell teljesülnie az elbirtoklás útján történő tulajdonszerzéshez.
FIZETÉSI MEGHAGYÁS – MI AZ AZ FMH?

A fizetési meghagyás (vagy röviden emlegetve FMH) egy közjegyzői nemperes eljárás, amely a pénzkövetelés behajtásának lehet gyors és hatékony eszköze a hosszadalmas bírósági peres eljárás helyett. A kibocsátott fizetési meghagyáshoz a törvény már jogkövetkezményeket is fűz attól függően, hogy az adós, mint kötelezett mit tesz vagy nem tesz. Ebben a bejegyzésben mind az adós, mind a hitelező oldaláról körül fogjuk járni a fizetési meghagyás kérdését.
MUNKAIDŐ BEOSZTÁS ÉS MUNKAIDŐKERET

A munkaidő beosztás szabályai főszabály szerint a munkáltató által kerülnek meghatározásra – ez alól kivétel például, ha a munkavállaló kötetlen munkarendben dolgozik. Mire szolgál azonban a munkaidőkeret? Munkajogi cikksorozatunk záró részében a munkaidő beosztás és a munkaidőkeret tudnivalóit ismertetjük.
TANULMÁNYI SZERZŐDÉS ÉS VERSENYTILALMI MEGÁLLAPODÁS

A Munka Törvénykönyve a munkaszerződés mellett lehetőséget teremt arra, hogy a munkáltató és a munkavállaló a munkaviszonyhoz kapcsolódó egyéb megállapodásokat kössön. A jogszabály két ilyen esetkört nevesít: a tanulmányi szerződés és a versenytilalmi megállapodás megkötésének lehetőségét. Általánosságban mindkét megállapodásról elmondható, hogy egyik oldalról segíti, de másik oldalról azonban korlátozza a munkavállalót. Hogy mit is jelent ez pontosan, munkajogi cikksorozatunk legújabb részéből kiderül.