A munkaidő beosztás szabályai főszabály szerint a munkáltató által kerülnek meghatározásra – ez alól kivétel például, ha a munkavállaló kötetlen munkarendben dolgozik. Mire szolgál azonban a munkaidőkeret? Munkajogi cikksorozatunk záró részében a munkaidő beosztás és a munkaidőkeret tudnivalóit ismertetjük.
A MUNKAIDŐ BEOSZTÁS FOGALMI ELEMEI
Ahhoz, hogy a munkaidő beosztás szabályai értelmezhetőek legyenek, ismernünk kell az alábbi fogalmakat:
Munkanap
A naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott 24 óra (ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik).
Hét
Naptári hét vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli 168 óra (ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik).
Napi munkaidő
A felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott teljes napi munkaidő vagy részmunkaidő. Ha nem állapodtak meg eltérően, általános teljes napi munkaidőre (8 óra) jön létre:
- beosztás szerinti napi munkaidő: a munkanapra elrendelt rendes munkaidő, 4-12 óra,
- beosztás szerinti heti munkaidő: a hétre elrendelt rendes munkaidő.
Általános teljes napi munkaidő: 8 óra.
Hosszabb teljes napi munkaidő: legfeljebb 12 óra, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el vagy a munkáltató/tulajdonos hozzátartozója.
Rövidebb teljes napi munkaidő: 8 órától kevesebb, de a díjazás megegyezik az általános munkaidővel.
Részmunkaidő: 8 órától kevesebb, de a díjazás arányosan igazodik az általános munkaidőhöz.
Éjszakai munka
Éjjel 22:00 és reggel 06:00 közötti munkavégzés.
Megszakítás nélküli tevékenység
Ha a munkáltató tevékenysége naptári naponként 6 órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és
- társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy
- termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható.
Tipikusan ilyen az egészségügyi, közlekedési, közüzemi szolgáltatások.
Többműszakos tevékenység
Többműszakos a tevékenység, ha a munkavégzés hetente eléri a 80 órát, ez azonban a munkáltató üzemelési idejétől függ.
Idényjellegű tevékenység
A munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik (aratás, szüret stb.).
Készenléti jellegű munkakör
Készenléti jellegű a munkakör, ha
- a munkavállaló feladatainak jellege miatt a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy
- a munkavégzés a munkakör sajátosságaira figyelemmel a munkavállaló számára lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.
Ezekben a munkakörökben a munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettsége kerül előtérbe a munkaidő beosztás során, tipikusan ilyen a karbantartás, hibaelhárítás, őrzés, portás, vagyonőr.
MUNKAIDŐKERET
A munkaidőkeret arra szolgál, hogy a munkavállaló által teljesítendő munkaidő mennyiségét egy hosszabb időszakra lehessen meghatározni és azt egyenlőtlenül beosztani. Az Mt. a munkaidőkeret felső határát szabja meg:
- 4 hónap/26 hét
- 6 hónap/26 hét: ha a munkáltató tevékenysége
- megszakítás nélküli,
- többműszakos,
- idényjellegű,
- készenléti jellegű munkakör
- 12 hónap/52 hét:
- kollektív szerződés,
- technikai és munkaszervezési okokból.
A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell számítani. A hétköznapra eső munkaszüneti napot a munkaidőkeret meghatározása és munkaidő beosztás során figyelmen kívül kell hagyni.
A MUNKARENDEK TÍPUSAI
A munkaidő beosztás határozza meg, hogy mikor kell a munkavállalónak a munkaidejét ledolgoznia. A munkarendet a munkáltató állapítja meg, amely lehet kötött vagy kötetlen. A kötött munkarend típusai az alábbiak:
Általános munkarend
Heti 5 nap, hétfőtől péntekig egyenlően.
Rendkívüli munkaidő
A munkavállaló rendes munkaidején kívüli munkavégzés, amely a
- munkaidő-beosztástól eltérő,
- munkaidőkereten felüli,
- elszámolási időszak esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidő, és az
- ügyelet tartama.
A rendkívüli munkaidőben végzett munkáért külön bérpótlék illeti meg. A munkavállaló kérésére írásban kell elrendelni, felső korlátjaként naptári évenként 250, kollektív szerződéssel 300 óra rendelhető el összesen.
Általánostól eltérő kötött munkarend
Munkaidőkeretben vagy elszámolási időszakban, ha a munkavállaló munkaideje egyenlőtlenül kerül beosztásra az egyes munkanapokra.
Elszámolási időszak
A munkaidőkeret hiányában a munkaidő beosztás úgy is történhet, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam alatt teljesítse. Arra szolgál, hogy egy adott heti munkaidőt hosszabb időtartamon belül is le lehessen dolgozni.
Kötetlen munkarend
A munkavállaló maga jogosult meghatározni a munkavégzését, munkaszervezését olyan munkakörök esetében, ahol nagyfokú az önállóság. A vezető állású munkavállalók munkarendje a törvény erejénél fogva kötetlen. Ebben az esetben a munkaidőt nyilvántartani sem kell, a rendkívüli munkavégzés pedig fogalmilag kizárt.
Ügyelet és készenlét
Ezek elrendelése esetén a munkavállaló rendes munkaidőn túli rendelkezésre állási kötelezettsége kerül előtérbe, vagyis rendes munkaidőn kívül is köteles megőrizni a munkavégzésre alkalmas állapotát és szükség esetén köteles munkát végezni.
- Ügyelet: a munkáltató meghatározhatja a rendelkezésre állás helyet, maximum 24 óra.
- Készenlét: a munkavállaló maga határozza meg a rendelkezésre állás helyét úgy, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon, maximum havi 168 óra. Heti pihenőnapon/pihenőidőben havonta maximum 4 alkalommal rendelhető el.
A 4 órát meghaladó ügyelet és készenlét különösen:
- társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása,
- baleset, elemi csapás, súlyos kár, egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása, továbbá
- a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében rendelhető el.
A rendelkezésre állás tartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell.
HOGYAN TÖRTÉNIK A MUNKAIDŐ BEOSZTÁS?
A munkaidő beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre előre, írásban kell közölni, ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. 4 nappal korábban módosítható, előre nem látható körülmények miatt. A munkavállaló napi munkaideje (kivéve részfoglalkoztatás esetén) 4-12 óra, heti munkaideje 48 óra lehet maximum. Kivételesen legfeljebb 24 óra, heti munkaideje legfeljebb 72 óra. Az ügyelet tartamát ebbe az időtartamba be kell számítani. Legfeljebb két részletben lehet beosztani, ebben az esetben a két részlet között 2 óra pihenőidőt kell biztosítani.
A munkáltató a közölt munkaidő beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 96 órával korábban módosíthatja. A munkáltató a közölt munkaidő beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja.
A munkaidőkeret esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni. Amennyiben az adott munkaidőkeret végén nem kerül új beosztás meghatározásra, az előző munkaidő beosztás lesz az irányadó.
Ha az idei évben nem kerültek aktualizálásra a munkaügyi dokumentumok, a jogszabályi megfelelőség miatt ezt azonnal pótolni kell. Irodánk Munkaügyi Audit szolgáltatása erre kínál megoldást:
MUNKAIDŐ BEOSZTÁS VASÁRNAPRA ÉS MUNKASZÜNETI NAPRA
A munkaidő vasárnapra történő beosztása:
- idényjellegű,
- megszakítás nélküli,
- többműszakos,
- készenléti jellegű,
- kizárólag szombat- és vasárnapi részmunkaidő,
- társadalmi közszükségletet kielégítő vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához,
- külföldi munkavégzés során,
- kereskedelmi, turisztikai tevékenységet ellátó munkáltatónál.
Munkaszüneti napra történő beosztás: január 01., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 01., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 01., december 25-26. napjaira
- rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
- idényjellegű,
- megszakítás nélküli,
- társadalmi közszükségletet kielégítő vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához,
- külföldi munkavégzés során.
A munkáltató vagy a munkakör mikor minősül vasárnap vagy munkaszüneti napon is működőnek: ha a tevékenység igénybevételére
- a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosságban elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy
- baleset, elemi csapás, súlyos kár, egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása, vagyonvédelem érdekében kerül sor.
Tipikusan ilyen az idegenforgalom, turisztikai, pénzváltó, virágüzletek stb.
MUNKAKÖZI SZÜNET, PIHENŐNAP ÉS PIHENŐIDŐ
A munkaidőben a munkavállalót természetesen munkaközi szünet is megilleti, mely 20-60 perc közötti időtartam lehet. Legalább 3, legfeljebb 6 óra után kell kiadnia a munkáltatónak a munkavégzés megszakításával. Nem számít bele a munkaidőbe.
- Ha a munkavégzés a 6 órát meghaladja: 20 perc,
- Ha a munkavégzés a 9 órát meghaladja: további 25 perc.
Fiatal munkavállalók esetén:
- Ha a munkavégzés a 4 és fél órát meghaladja: legalább 30 perc,
- Ha a munkavégzés a 6 órát meghaladja: legalább 45 perc.
A napi pihenőidő arra szolgál, hogy a munkavállaló két munkanap között kipihenhesse magát. A munka befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt is kell biztosítani. Lehetőség van rövidebb pihenőidőre is az alábbi esetekben is, de ekkor is el kell érnie a 8 órát:
- osztott munkaidő,
- megszakítás nélküli,
- több műszakos,
- idényjellegű tevékenység.
Ha a napi pihenőidő kevesebb, mint 11 óra, akkor két egymást követően beosztott napi pihenőidő együttes tartamának legalább 22 órának kell lennie. Készenlétet követően nem kell pihenőidőt beosztani, ha a munkavállaló munkát nem végzett.
A munkavállalót hetente két pihenőnap (heti pihenőnap) illeti meg, általános munkarendben szombat és vasárnap. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ezek egyenlőtlenül is beoszthatók, a heti két pihenőnapot átlagban kell biztosítani a munkaidőkeret és az elszámolás időtartama alatt. Hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot kell beosztani, kivéve a megszakítás nélküli, többműszakos, idényjellegű munkavállaló esetében, továbbá havonta legalább egyet vasárnapra, kivéve a kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatottat.
Heti pihenőidő: heti pihenőnap helyett heti legalább 48 óra, megszakítás nélküli pihenőidő, havonta legalább egy alkalommal kötelező vasárnapra beosztani.
A munka- és pihenőidő nyilvántartásával kapcsolatban nincs formai követelmény, csak tartalmi: a rendes-, rendkívüli- és készenléti munkaidő, pihenőidő és a szabadság kerüljön benne rögzítésre. A csak érkezés és a távozás nem elegendő, abból ugyanis a rendes és a rendkívüli munkaidő nem derül ki pontosan.
HATÉKONY JOGI SEGÍTSÉG MUNKAJOGI ÜGYEKBEN
Ha természetes, hogy a pénzügyeidet rendben tartod és kiszervezed könyvelőnek, a jogi ügyeidről is így kell gondolkodnod. Küldetésként tűztük ki azt, hogy az állandó jogi képviseletet a nagyvállalatok mellett a mikro-, kis- és középvállalkozások számára is elérhetővé tudjuk tenni. Ennek érdekében alakítottuk ki kifejezetten a KKV-kra szabott Business csomagjainkat, melyben munkajogi területen is a céged segítségére lehetünk.
Ha munkajogi ügyekkel kapcsolatban hatékony jogi segítségre van szükséged, foglalj időpontot az online időpontfoglaló rendszerünkön keresztül, vagy keresd fel irodánkat a megadott elérhetőségeink egyikén!
A telefonon vagy emailben feltett kérdéseket a teljes tényállás, illetve az üggyel kapcsolatos esetleges iratok ismerete nélkül nem áll módunkban megválaszolni, tanácsadásra kizárólag időpontegyeztetést követően konzultáció keretein belül kerülhet sor.
Ha a díjazással kapcsolatban érdeklődsz, ezen a linken akár az egyes ügytípusokra lebontva arról is olvashatsz, milyen szempontok szerint határozzuk meg a díjainkat:
Ajánljuk figyelmedbe munkajogi cikksorozatunk további bejegyzéseit is: