A fizetési meghagyás (vagy röviden emlegetve FMH) egy közjegyzői nemperes eljárás, amely a pénzkövetelés behajtásának lehet gyors és hatékony eszköze a hosszadalmas bírósági peres eljárás helyett. A kibocsátott fizetési meghagyáshoz a törvény már jogkövetkezményeket is fűz attól függően, hogy az adós, mint kötelezett mit tesz vagy nem tesz. Ebben a bejegyzésben mind az adós, mind a hitelező oldaláról körül fogjuk járni a fizetési meghagyás kérdését.
MIKOR KÖTELEZŐ A FIZETÉSI MEGHAGYÁS INDÍTÁSA?
Ha a pénzkövetelés már lejárt és az összege kevesebb, mint hárommillió forint, akkor kötelező FMH eljárást indítani. Hárommillió és harmincmillió forint között a hitelező választhat, hogy FMH eljárást vagy bírósági peres eljárást indít. Harmincmillió forint fölött viszont csak a bírósági igényérvényesítés lehetséges, efölött az összeg fölött az FMH nem alkalmazható.
A törvény bizonyos esetekben kizárja a fizetési meghagyás alkalmazását.
MIKOR NINCS HELYE FMH ALKALMAZÁSÁNAK?
Ha
- a feleknek (a jogosultnak vagy a kötelezettnek) nincs ismert belföldi kézbesítési címe (azaz lakó- vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete),
- a követelés munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból, a sporttörvény alapján kötött munkaszerződéses jogviszonyból, szakképzés során kötött tanulószerződésből eredő jogviszonyból, nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből eredő jogviszonyból, illetve szociális szövetkezettel és foglalkoztatási szövetkezettel létesített tagi munkavégzési jogviszonyból, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényben (Kp.) meghatározott közszolgálati vagy közigazgatási szerződéses jogviszonyból ered és az ügy tárgya a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény,
- a 30 millió forintot meghaladja a követelés összege,
- zálogjogi jogviszonyból ered a követelés,
- az eljárásban több jogosult vagy több kötelezett szerepel és a főkövetelések között több (nem azonos) követelés szerepel.
Ezekben az esetekben a követelés érvényesítése kizárólag peres úton, bíróság előtt lehetséges.
HOGYAN TÖRTÉNIK AZ FMH KIBOCSÁTÁSA?
Az FMH eljárást bárki kezdeményezheti bármelyik közjegyzőnél, akinek az adóssal szemben lejárt pénzkövetelése van. Jogi képviselő nélkül magánszemélyként és társasházként személyesen, papíralapon, míg a jogi képviselővel eljáró fél, a jogi személy, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és az egyéni cég kizárólag elektronikusan nyújthat be beadványokat. Ügyvédként tehát mi kötelezve vagyunk az FMH MOKK (Magyar Országos Közjegyzői Kamara) elektronikus rendszerén keresztül történő kapcsolattartásra.
A közjegyző a fizetési meghagyás kibocsátását a jogosult egyoldalú nyilatkozata alapján végzi el. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy – miután a közjegyzőnek nincs jogköre jogvita elbírálására. Nem vizsgálja azt, hogy a követelés jogos-e vagy sem. A jogosult felelősségére megadott információk alapján (papíralapon előterjesztett kérelem alapján 15, míg elektronikus úton előterjesztett kérelem alapján 3 munkanapon belül) szabályszerű kérelem előterjesztése esetén minden esetben kibocsájtja a fizetési meghagyást.
Az FMH kibocsátását követően az alábbi esetek lehetségesek:
- Ha a kötelezett átveszi az FMH-t, a 15 napos határidő az átvétel napjától indul.
- Ha a kötelezett a jogosult követelését elismeri és a tartozását megfizeti (valamint ezt igazolja a közjegyző felé), az eljárás lezárul. Így a jogosult gyorsan és könnyedén érvényesítette a követelését. (A kötelezett a 15 napos határidőn belül kérheti a követelés részletekben történő megfizetésének, illetve a teljesítési határidő halasztásának engedélyezését is, ehhez azonban a jogosult hozzájárulására is szükség van.)
- Ha a kötelezett az FMH-ra nem reagál, akkor a 15 napos határidő lejártát követően (tehát a 16. napon) az FMH jogerőre emelkedik.
- A kötelezett a 15 napos határidőn belül a közjegyző előtt ellentmondhat a kibocsátott FMH-nak.
- Ha a kötelezett nem veszi át az FMH-t, az az ő részéről nem túl jó taktika, a jogosultnak viszont annál kedvezőbb helyzetet teremt. Amennyiben az FMH ugyanis „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a közjegyzőhöz, azt – az ellenkező bizonyításig – a kézbesítés második megkísérlését követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ez az úgynevezett kézbesítési fikció. Ha az FMH „átvételt megtagadta” jelzéssel érkezik vissza, akkor a kézbesítés megkísérlésének napján kell a fizetési meghagyást kézbesítettnek tekinteni. Ezt követően 15 nap után a fizetési meghagyás jogerőssé válik.
Mindenképpen javasoljuk tehát a fizetési meghagyás átvételét, hogy a nyitva álló határidőben legyen lehetőség reagálni annak tartalmára. Ha a kötelezett ugyanis nem veszi át, szinte garantálható az FMH jogerőre emelkedése és annak végrehajtása. Természetesen, ha valamilyen igazolható körülmény miatt nem volt lehetőség átvenni a fizetési meghagyást – például kórházi kezelés alatt állt a kötelezett vagy a jogosult rossz postai címet adott meg –, abban az esetben kézbesítési kifogással lehet élni.
MIT JELENT AZ ELLENTMONDÁS ÉS A PERRÉ ALAKULÁS?
Ahogyan fentebb említettük, ha a kötelezett vitatja a fizetési meghagyás tartalmát, lehetősége van a közjegyző előtt ellentmondani azzal szemben. Az ellentmondást – ahogy magát az FMH beadványt – nem szükséges bizonyítékokkal alátámasztani. Elegendő annak kiderülnie, hogy a kötelezett nem ért egyet a fizetési meghagyással vagy annak valamely részével.
Ha a kötelezett ellentmondása határidőben beérkezett a közjegyzőhöz, a közjegyző – miután, ahogy említettük, jogvitát nem bírálhat el – megállapítja, hogy az eljárás perré alakult és felhívja a jogosultat, hogy a keresetet tartalmazó iratát 15 napon belül nyújtsa be az illetékes bíróságra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ugyanúgy egy peres eljárás veszi kezdetét, mintha a jogosult nem élt volna az FMH lehetőségével. (Fontos szabály, hogy a bírósági eljárás illetéke 6%, az FMH eljárásé pedig 3%, azonban ez utóbbi a bírósági eljárás díjába beszámít, így perré alakulás esetén csak a kiegészítő 3%-os illetéket kell megfizetni.)
Hangsúlyozzuk, hogy ellentmondással csak abban az esetben célszerű élni, ha a követelés valóban alaptalan. A bírósági eljárás ugyanis hosszadalmas és költséges, a kötelezettnek pedig a bíróság előtt már bizonyítania kell az álláspontját. Mindezeken túl, pervesztesség esetén jelentős többletköltség fogja a pervesztest terhelni.
MI TÖRTÉNIK, HA A FIZETÉSI MEGHAGYÁS JOGERŐSSÉ VÁLIK?
Ebben az esetben a jogosult rendelkezik egy végrehajtható okirattal. Ez a követelés behajtása szempontjából egyenértékű azzal, mintha 100%-ban megnyert volna egy hosszadalmas és költséges bírósági peres eljárást. A jogerős fizetési meghagyásra ugyanúgy kérhető a végrehajtás elrendelése, mint a jogerős bírósági ítéletre. Fontos tudni, hogy a végrehajtási kérelmet már csak annál a közjegyzőnél lehet előterjeszteni, aki kibocsátotta a fizetési meghagyást.
Említettük, hogy a közjegyző nem vizsgálhatja a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem adattartalmát. A közjegyző kizárólag a kérelmező által megadott információkból dolgozik, míg a végrehajtó már hozzáfér a lakcímnyilvántartó rendszerhez. Éppen ezért előfordulhat, hogy valaki már csak akkor értesül az FMH-ról, ha már a végrehajtó „kopogtat az ajtaján”. Érdemes tudni, hogy a szabálytalan kézbesítés esetén a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kifogással lehet élni ez ellen. Így akár az eljárás az első lépésektől szabályosan is újrakezdődhet.
MENNYIBE KERÜL A FIZETÉSI MEGHAGYÁS ÉS A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS DÍJA?
A fizetési meghagyásos eljárásban az eljárási díj mértéke a követelés (több követelés esetén a követelések) összegének a 3%-a, de legalább nyolcezer és legfeljebb háromszázezer forint. Továbbá a díj legalább annyiszor ezerhatszáz forint, ahány fél van. Ha a jogosult a kérelmétől a fizetési meghagyás kibocsátása előtt eláll, úgy a fizetendő eljárási díj az eljárásért egyébként fizetendő díj 10%-a, de minimum háromezer-kettőszáz Ft. A külföldi pénznemű követelésnek a benyújtás napján érvényes jegybanki középárfolyamon számított forintértéke után kell a díjat megfizetni.
A végrehajtási kérelem is díjköteles, a végrehajtandó követelés (járulékok, tehát kamat, eljárási díjak stb. nélkül számított) értékének 1%-a, de minimum nyolcezer forint, legfeljebb pedig százötvenezer forint. Az eljárási költségek általában (az esettől függően) az adósra háríthatók. Hangsúlyozzuk, hogy ez csak a végrehajtás elrendelésének az eljárási díja. A végrehajtónál további eljárási költségek fognak felmerülni, melyet a végrehajtást kérőnek kell megelőlegeznie.
A díjak megfizetésének a módja elektronikus beadásnál átutalással, bankkártyával kezdeményezett fizetéssel, papíralapon történő benyújtásnál csekkel történik. A szükséges csekkek bármely közjegyzői irodában elérhetőek.
HATÉKONY JOGI SEGÍTSÉG FIZETÉSI MEGHAGYÁSSAL KAPCSOLATOS ÜGYEKBEN
Egy vállalkozás életében többségében olyan jogi ügyek merülnek fel, ahol ugyan nincs előírva az ügyvédi közreműködés, de a céged jövője múlhat azon, hogy kéred-e ügyvéd segítségét vagy nem. Ha természetes, hogy a pénzügyeidet rendben tartod és kiszervezed könyvelőnek, a jogi ügyeidről is így kell gondolkodnod.
Küldetésként tűztük ki azt, hogy az állandó jogi képviseletet a nagyvállalatok mellett a mikro-, kis- és középvállalkozások számára is elérhetővé tudjuk tenni. Ennek érdekében alakítottuk ki kifejezetten a KKV-kra szabott Business csomagjainkat, melynek keretein belül a követeléskezelés területén is céged segítségére lehetünk.
Ha úgy érzed, hogy tudnánk segíteni a céged fejlődésében, foglalj időpontot az online időpontfoglaló rendszerünkön keresztül vedd fel velünk a kapcsolatot elérhetőségeink egyikén!
Ajánljuk figyelmedbe néhány korábbi bejegyzésünket is: