A haszonélvezeti jog értéke a haszonélvezeti jog törlése során játszik igen fontos szerepet. Az összeg az ingatlan forgalmi értéke és illetékekről szóló törvényben foglalt számítási módja alapján határozható meg. Egy korábbi bejegyzésünkben bemutattuk a tulajdonjog és a haszonélvezeti jog egymáshoz való viszonyát. Ennek a cikknek az előzményeként érdemes átolvasni a haszonélvezetre vonatkozó szabályokat, melyek itt érhetőek el:
Ehhez kapcsolódóan ebben a bejegyzésben bemutatjuk, hogyan számolható ki a haszonélvezeti jog értéke. Emellett összegezzük azt is, hogyan történik meg a haszonélvezeti jog törlése, valamint a jog megszűnése esetében hogyan alakul az illetékfizetési kötelezettség.
A HASZONÉLVEZETI JOG ÉRTÉKE
A haszonélvezeti jog (illetve a régi Ptk. szerinti özvegyi jog) egy vagyoni értékű jog, amely azt jelenti, hogy ennek a jognak van pénzben kifejezhető ellenértéke. A haszonélvezeti jog értéke számításának képletét az illetéktörvény adja meg, az összeg pedig függ az ingatlan értékétől és a haszonélvező életkorától is.
Az illetéktörvény alapján a vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni.
A meghatározott időre (például 50 évre) szóló vagyoni értékű jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek a meghatározott életkor szerinti többszörösét.
A bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog esetében a haszonélvezeti jog értéke – a következő pontban foglaltak kivételével – az egy évi érték ötszöröse.
Ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani: ha a vagyoni értékű jog jogosultja,
- 25 évnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,
- 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,
- 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,
- 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese.
Így egy 50 millió forintos ingatlan alapján
- 25 évnél fiatalabb jogosult esetén 25 millió forint,
- 25-50 év közötti jogosult esetén 20 millió forint,
- 51-65 év közötti jogosult esetén 15 millió forint,
- 65 évnél idősebb jogosult esetén pedig 10 millió forint a haszonélvezeti jog értéke.
HASZONÉLVEZETI JOG TÖRLÉSE
Különbséget kell tennünk a megszűnés és a megszüntetés között.
Megszűnésről akkor beszélünk, ha a Ptk.-ban meghatározott esetek közül valamelyik bekövetkezik. (Ilyen esetekben a haszonélvezeti jog értéke nem lesz releváns.) Ez alapján a haszonélvezeti jog megszűnik
- a határozott időtartam lejártával,
- a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, továbbá
- ha a haszonélvező szerzi meg a dolog tulajdonjogát (senki nem lehet ugyanis egyszerre tulajdonosa és haszonélvezője is egy dolognak).
Ezzel szemben a megszüntetéshez a haszonélvező haszonélvezeti jogról való lemondása szükséges. Ingatlanon, illetve ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jogon fennálló haszonélvezet esetén a lemondó nyilatkozatot írásban a tulajdonos részére kell megtenni. A haszonélvezetnek jogügylettel való megszüntetéséhez a haszonélvező lemondó nyilatkozata; ingatlanon, illetve ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jogon fennálló haszonélvezet esetén a haszonélvezeti jog törlése is szükséges.
A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvező a dologban bekövetkezett károkért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni. A haszonélvezeti jog megsértéséből eredő igényekre a tulajdonjog védelmére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A LEGGYAKORIBB PÉLDA: HASZONÉLVEZETI JOGRÓL VALÓ LEMONDÁS ADÁSVÉTELI VAGY AJÁNDÉKOZÁSI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSEKOR
Ha egy haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan kerül eladásra vagy elajándékozásra, az új tulajdonosnak általában nem áll érdekében haszonélvezeti joggal terhelten megszerezni a tulajdonjogot (annak ellenére, hogy jogilag ez lehetséges, hiszen a haszonélvezeti jog a tulajdonosváltozásra tekintet nélkül fennmarad). Ebben az esetben szükséges lépés a haszonélvezeti jog törlése.
Miután a haszonélvezeti jog egy teherjog, a tehermentes tulajdonszerzéshez a haszonélvezőnek le kell mondania a haszonélvezeti jogáról. A lemondást a haszonélvezőnek külön nyilatkozatban, vagy a szerződésben aláíró félként szerepelve kell megtennie, a haszonélvezeti jog törlése ugyanis csak ügyvéd által ellenjegyzett okiratban lehetséges. A lemondás történhet ingyenesen, illetve a fenti számítás szerint meghatározott ellenérték fejében. Mindkét esetben felmerülhet illetékfizetési kötelezettség.
Illetékfizetés ingyenes lemondás esetén
Amennyiben ingyenesen történik a lemondás, ajándékozási illetéket kell fizetni, mely az illetékekről szóló törvény alapján főszabály szerint a haszonélvezeti jog értéke 18%-a, azonban lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az ajándékozási illeték mértéke ennek a fele, 9%. Ennek megfizetése alól az illetéktörvény több kedvezményt is biztosít, melyek közül a leggyakrabban előforduló esetek az alábbiak:
- az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa által megszerzett ajándék,
- a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés, illetve
- az ajándékozó testvére által megszerzett ajándék.
Ebben a három esetben a lemondás tehát mentes az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség alól.
Illetékfizetés ellenérték fejében történő lemondás esetén
Amennyiben ellenérték fejében történik a lemondás, úgy a haszonélvezeti jog értéke megfizetésre kerül, ez pedig illetékfizetési kötelezettséget keletkeztet. Az illeték mértéke a haszonélvezeti jog értéke 4%-a. Ennek megfizetése alól az illetéktörvény az alábbi, leggyakrabban alkalmazott kedvezményeket biztosítja:
- egyenes ági rokonok egymás közötti vagyonátruházása,
- házastársak egymás közötti vagyonátruházása,
- a házastársi vagyonközösség megszüntetése.
Ebben a három esetben a lemondás tehát mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alól.
Az adásvételi szerződésekkel összefüggő egyéb illetékkedvezményekről és mentességekről ebben a cikkben olvashat bővebben:
HATÉKONY JOGI SEGÍTSÉG HASZONÉLVEZETI JOGGAL KAPCSOLATOS ÜGYEKBEN
Irodánk kiemelt szakterülete az ingatlanjog, így készséggel állunk rendelkezésedre haszonélvezeti jogra vonatkozó szerződésekkel, illetve egyéb ingatlanjoggal kapcsolatos ügyekben. Amennyiben ezzel kapcsolatban hatékony jogi segítségre van szükséged, foglaljon időpontot az online időpontfoglaló rendszerünkön keresztül, vagy keresd fel irodánkat a megadott elérhetőségeink egyikén!
A telefonon vagy emailben feltett kérdéseket a teljes tényállás, illetve az üggyel kapcsolatos esetleges iratok ismerete nélkül nem áll módunkban megválaszolni, tanácsadásra kizárólag időpontegyeztetést követően konzultáció keretein belül kerülhet sor.
Ha a díjazással kapcsolatban érdeklődsz, ezen a linken akár az egyes ügytípusokra lebontva arról is olvashatsz, milyen szempontok szerint határozzuk meg a díjainkat:
Ajánljuk figyelmedbe néhány korábbi ingatlanjoggal kapcsolatos bejegyzésünket is: