A perköltség megfizetésével kapcsolatban a legtöbben ismerik az „alapképletet”: a pernyertes költségeit a pervesztes téríti meg. Ez a jogszabály szövege alapján igaz is lenne, a bírósági gyakorlat sajnos azonban számos esetben nem követi ezt az alapelvet. Az eljárás végén a pernyertes fél akár azzal is szembesülhet, hogy a jogi és/vagy erkölcsi győzelem az övé. Ennek ellenére a pervesztes mégsem köteles megtéríteni a perrel felmerült teljes költségét, a bíróság ugyanis mérsékli az ügyvédi munkadíjat.
Ebben a bejegyzésben szó lesz a perköltség elemeiről, arról, hogy hogyan oszlik meg a perköltség a felek között, a bírósági eljárásokban megállapítható ügyvédi költségekről szóló rendelet legfontosabb tudnivalóiról. A cikk végén bemutatjuk azt a bírói gyakorlatot, ami a tényleges ügyvédi munkadíj ítéletben történő mérsékléséhez vezethet.
Frissítés: A cikk 2024 december 30. napján frissítésre kerül a 2025. január 28. napjától hatályba lépő módosításokkal a bírósági illetékek mértékével kapcsolatban, valamint a 2025. február 08. napjától hatályba lépő, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet szabályaival kapcsolatban, mely felváltotta a korábbi szabályozást és nagy horderejű korlátozásokat vezetett be az ügyvédi munkadíj bíróság általi mérséklésével összefüggésben. A frissítéseket mindenhol külön jelöljük.
A PERKÖLTSÉG ELEMEI
A perköltség pontos fogalmát a polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.) az alábbiak szerint határozza meg:
„A perköltség a félnél – a perben vagy azt megelőzően – a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség, ideértve a bíróság előtt történő megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesést is.”
A fogalom alapján tehát a perköltségbe a peres ügyet megelőző költségek (például a fizetési meghagyásos eljárás díja vagy az ügyvédi munkadíj), a perköltség (például eljárási illeték, ügyvédi munkadíjak, tanúk és szakértők költségei), valamint a bíróságon való megjelenés miatti keresetkiesés is beletartozik.
KI VISELI A PERKÖLTSÉG ÖSSZEGÉT?
Főszabály szerint, ahogyan a cikk bevezetőjében is volt róla szó, a pernyertes fél költségeit a pervesztes fél téríti meg. Lássunk erre egy példát:
- A felperes 25 millió forintra peri az alperest hibás teljesítés miatt.
- A bírósági eljárás illetéke a 2025. január 28. napjától hatályos szabályok szerint 10.000.001-30.000.000 forintig 489.500 forint és a 10.000.000 forint feletti rész 7%-a, vagyis 1.539.500.- Ft.
- A hibás teljesítés miatt szakértőt is ki kell rendelni, ennek az összege legyen a példa kedvéért 500 ezer forint.
- A felperes az ügyvédi munkadíjat a rendeletben foglalt számítás alapján kérte felszámítani, az ebben foglalt szabályok szerint a munkadíj 950 ezer forint. (Ennek a számítási módjáról a cikk későbbi részében lesz szó.)
- Az alperes az ügyvédi munkadíjat megbízási szerződés alapján kérte felszámítani (a rendelet erre is lehetőséget biztosít), 550 ezer forint összegű számlát nyújtott be a bíróságnak igazolt költségként.
- A példa szerinti perköltség tehát összesen 3.539.500.- Ft.
Pervesztesség és pernyertesség aránya
Amennyiben az alperes 100%-ban pervesztes, úgy a saját jogi képviselőjének a díját ő viseli azzal, hogy már kifizette az ügyvédjét. Ezen túl perköltség címén a felperes által előlegzett 1.539.500.- Ft, 500 ezer forint szakértői díjat, valamint a felperesi jogi képviselő 950 ezer forintos munkadíját, mindösszesen 3.539.500.- Ft összeget köteles a 25 milliós követelésen felül megfizetni.
Részleges pernyertesség alapján a fél az ellenfél perköltségét a pervesztessége arányában téríti meg. Ha például a felperes csak 80%-ban pernyertes, úgy az alperes
- a 25 milliós tőkekövetelésből csak 20 millió forintot,
- az 1.539.500.- Ft-os illetékből csak 1.231.600.- Ft-ot,
- az 500 ezer forintos szakértői díjból csak 400 ezer forintot,
- a felperesi jogi képviselő 950 ezer forintos munkadíjából csak 760 ezer forintot köteles megtéríteni – a saját ügyvédjének díját természetesen ebben az esetben is viselte azzal, hogy őt kifizette.
Fontos tudni, hogy ha a pernyertesség és a pervesztesség aránya közötti különbség, valamint a fél és az ellenfél javára meghatározott perköltségek összege közötti különbség nem jelentős, egyik fél sem köteles perköltség megtérítésére. A megtérítési kötelezettséggel nem érintett perköltség vagy annak hányada annak a félnek a terhén marad, akinél az felmerült.
Perköltség viselése egyezség és az eljárás megszüntetése esetén
Mi történik akkor, ha a felek egyezséget kötnek? A bíróság által jóváhagyott egyezség megkötése esetén a felek megállapodása szerinti fél téríti meg az ellenfele perköltségét. Megállapodás hiányában az egyezség szerint pernyertes fél perköltségét az egyezség szerint pervesztes fél téríti meg. Az egyezség szerinti részleges pernyertesség esetén a részleges perköltségviselésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha a pernyertesség és a pervesztesség aránya nem állapítható meg, egyik fél sem köteles perköltség megtérítésére.
Az eljárás megszüntetése esetén az alperes perköltségét a felperes köteles megtéríteni, kivéve
- ha a felperes a kereseti kérelmétől azért állt el, mert időközben az alperes a felperes követelését teljesítette – ekkor ugyanis az alperes téríti meg a felperes költségeit;
- ha az eljárás halál vagy jogi személy esetében megszűnés miatt szűnt meg – ebben az esetben egyik fél sem téríti meg a másik fél költségeit;
- ha az eljárás a felek közös kérelme alapján szűnik meg – ebben az esetben megállapodás szerint viselik a költségeket, de ha a perköltségről nem született megállapodás, az alperes költségeit a felperes téríti meg.
A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN MEGÁLLAPÍTHATÓ ÜGYVÉDI KÖLTSÉGEK
A bírósági eljárások során a peres fél választhat, hogy a 2025. február 08. napjától hatályos 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet alapján rögzített, pertárgyértékhez igazodó százalékos szabály alapján számított vagy az ügyvédi megbízási szerződésben rögzített munkadíjat és költséget kívánja érvényesíteni a perköltség számításánál.
Frissítés: Az új IM rendelet a preambulumában jogszabályban rögzítette azt a nyilvánvaló tényt, hogy az ügyvédi tevékenység egy gazdasági-piaci alapú vállalkozás, az ügyvédi megbízási díj pedig nem az ügyvéd tiszta bevétele, hanem olyan bevétel, amiből az ügyvédnek adóznia kell és finanszíroznia a tevékenysége végzéséhez szükséges és indokolt összes kiadást.
Ügyvédi munkadíj érvényesítése a rendelet szerinti számítással
Hangsúlyozzuk, hogy a rendeletben rögzített munkadíjkalkuláció alkalmazása nem kötelező érvényű az ügyvédekre nézve a megbízás felvételekor. Ez csupán egy lehetőség, ami támpontot jelent a díj és a perköltség számításánál. Alacsonyabb pertárgyértékű esetekben a rendelet alkalmazása rendkívül alacsony munkadíjat eredményezne. Ez természetesen veszteséget jelentene az ügyvéd részére. Ezekben az esetekben az ügyvédnek ezt nem éri meg alkalmaznia, ehelyett maradhat a saját díjszabásánál.
Lássuk polgári és közigazgatási perekben hogyan alakul a díj rendelet szerinti számítása:
- 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább a kirendelt ügyvédi óradíj ötszöröse,
- 10 millió Ft feletti, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén az a) pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a,,
- 100 millió Ft-ot meghaladó pertárgyérték esetén a b) pontban meghatározott munkadíj és a 100 millió Ft feletti összeg 1%-a.
Ha a pertárgy értéke nem állapítható meg, a munkadíj minden megkezdett tárgyalási óránként, valamint az ügyvédnek az eljárást megelőző és a tárgyaláson kívül végzett igazolt tevékenységéért a kirendelt ügyvédi óradíj kétszerese, azzal, hogy a munkadíj mértéke nem lehet kevesebb az ügyvédi óradíj ötszörösénél.
Nemperes eljárásban és a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban a munkadíj megállapítható munkadíj legfeljebb 50%-a.
A másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi munkadíj a számítással meghatározott összeg 50%-a azzal, hogy a pertárgy értékeként ezekben az esetekben a fellebbezésben, felülvizsgálati kérelemben vitatott összeget kell alapul venni.
A rendelet szerinti munkadíj számításához elérhető egy nagyon hasznos online kalkulátor IDE KATTINTVA. A kalkulátorral néhány kattintással bárki ki tudja számolni a pertárgyértékhez igazított munkadíjat és az eljárási illetéket, mint a perköltség összegét. Emellett a pervesztesség-pernyertesség arányát is meg lehet tekinteni egy csúszka segítségével.
Ügyvédi munkadíj érvényesítése megbízási szerződés alapján
A rendeletben rögzített számítástól eltérően a „klasszikus”, megbízási szerződésben foglalt összeg is felszámítható a perköltség részeként. (Ebben az esetben a megbízási szerződést és a számlákat természetesen csatolni kell a bíróság részére.)
A rendelet értelmében az ügyvéd által képviselt fél ügyvédi költségként
- a fél és az ügyvéd között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíj, valamint
- a fél által ügyvédje részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások
együttes összegét számíthatja fel.
Frissítés: Változás az új rendeletben, hogy az ügyvéd az eljárással összefüggő utazással töltött időre kieső munkadíjának érvényesítésére is jogosult. Ezzel a jogalkotó jogszabályban rögzítette azt is, hogy a tárgyalási helyszínre történő utazás az ügyvéd munkájának a része. Nem várható el – esetünkben debreceni – ügyvédektől, hogy például egy Budapestre vagy Sopronba történő utazás során az úton töltött időre ne részesüljenek díjazásban, hiszen az utazási idő alatt más bevétellel járó érdemi munkavégzés nem végezhető.
Változott az ügyvédi munkadíj bíróság általi mérséklésének lehetősége
A rendelet értelmében a bíróság mind a százalékos számítás, mind pedig a megbízási szerződés alapján felszámítani kívánt ügyvédi munkadíjat mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel.
Frissítés: A mérséklést a bíróság már nem alkalmazhatja automatikusan, csak erre irányuló kérelem esetén és csak akkor, ha a munkadíj az elvégzett ügyvédi tevékenységgel nem áll arányban, szükségtelenül merült fel vagy kirívóan eltúlzott. Méltányossági alapon nincs lehetőség az ügyvédi munkadíj mérséklésére.
A bíróság a döntését köteles indokolni. A mérséklés a rendelet szerint felszámítani kért perköltség összegénél kevésbé fordul elő a piaci díjazással ellentétben. (A százalékos számítás szerinti munkadíjat a bíróság nem csak mérsékelheti, hanem megfelelő indokolással meg is emelheti. A megbízási szerződés alapján kért összeg felemelésére azonban már nincs lehetőség a rendelet alapján.)
A jogalkotói szándék természetesen érthető. A jogalkotó ezzel kívánta elejét venni a visszaélésszerűen magasan meghatározott ügyvédi munkadíjak perköltség részeként való felszámításának. A gyakorlat azonban ettől egy sokkal károsabb helyzetet eredményezett, ugyanis a bíróságok viszonylag gyakran élnek ezzel az eszközzel. A piaci alapon meghatározott ügyvédi munkadíjat gyakran mélyen a piaci ár alá értékelik, ezzel végeredményben a pernyertes félnek veszteséget kell elszenvednie akkor is, ha nem ő adott a perre okot.
Frissítés: Ha a bíróság az ügyvédi munkadíj mérsékléséről dönt, a mérséklés indokaira kiterjedően kell indokolnia, amelyet az adott ügy konkrét peradataival kell alátámasztania, figyelemmel a bíróságon kívül, de az üggyel összefüggésben kifejtett ügyvédi tevékenységre is. Az aránytalanságvizsgálatnál arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ügyvédi munkadíjból származó bevétel nem az ügyvéd jövedelme, abból kell finanszíroznia a tevékenysége végzéséhez szükséges és indokolt összes kiadását is.
A bíróságnak tartalmi elemzéssel részletesen alátámasztva kell meghatároznia, hogy az ügyvéd tényleges tevékenysége miért volt szükségtelen, a felszámított munkadíjhoz viszonyítva milyen alapon aránytalan, vagy miért kirívóan eltúlzott és ellentétes a piaci viszonyokkal vagy a józan ésszel. A munkadíjat a bíróság 50%-al nagyobb mértékben nem mérsékelheti, kivéve, ha az a piaci viszonyokkal vagy a józan ésszel ellentétes.
Hogyan mérsékelheti a bíróság a perköltség összegét?
Egy kisértékű ügy is lehet rettentően komplex, míg egy nagyértékű ügy megítélése is lehet egyszerű, nem kizárólag a pertárgyérték határozza meg a munkadíjat és ezt sokszor a bíróságok sajnos nem veszik figyelembe.
Az óradíjas ügyvédi munkadíj felszámításával kapcsolatban még kirívóbb a helyzet. Ebben az esetben a bíróság gyakran úgy csökkentette a díjat, hogy a megbízási szerződésben rögzített óradíj összegét változatlanul hagyta, ellenben az ügyre ténylegesen ráfordított munkaórák számát csökkentette, mondván, hogy „az ügy ellátásához kevesebb idő is elegendő lett volna”, ennyi munkaóra „eltúlzott”.
Az egyik probléma ezzel csak az, hogy a tárgyalótermi megjelenés csak a leglátványosabb része a peres eljárásoknak. A háttérmunka valójában ennek többszöröse: a tényállás beható megismerése, konzultációk az ügyféllel, megfelelő szakmai színvonalú beadványok elkészítése, adminisztráció stb.
A másik probléma pedig az, hogy a bíróságok ezzel az ügyvédség piaci megítélését is nagymértékben rombolják. Azzal, ha egy perköltség összegét ily módon csökkentő döntéssel a jogkereső állampolgárt sújtják, egyben megkérdőjelezik az ügyvédbe fektetett bizalmát is. „Vajon túlárazott engem? Más ügyvédek ettől sokkal olcsóbban dolgoznak – hiszen a bíróság is kimondta!” Joggal merülhetnek fel ezek a kérdések az ügyfélben egy számára ebből a szempontból kellemetlen döntést olvasva.
Frissítés:
Érdemes a perköltség összegével, mint veszteséggel is kalkulálni
A valóság ezzel szemben az, hogy szó sincs túlárazásról. Cserébe romolhat az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom (melynek ne feledjük, az ügyvédség is része). A perköltség megítélésének kétségessége azt is eredményezheti, hogy egy ügyfélnek olcsóbb lehet az igényét veszteségként elkönyvelnie. Másik nézőpontból, alig van kockázata egy szerződésszegésnek, ha végül nem sokkal kell többet (hónapokkal vagy akár évekkel később) teljesíteni, mint amit szerződés alapján kellett volna. Egy peres eljárás költségeinek kalkulálásakor tehát azt is figyelembe kell venni, hogy érdemes-e egy hosszas eljárást finanszírozni. Különösen fontos ez akkor, ha a megtérülés esélyével és (főleg a kisértékű követelések) számaival a perköltség nem biztos, hogy arányban van.
Mindezek ismeretében arra szoktuk felkészíteni az ügyfeleinket, hogy bár a törvény betűje szerint valóban a pervesztesnek kellene a pernyertes teljes perköltséget megtérítenie.
Frissítés: Az új szabályok alapján azonban a bírói gyakorlat még most fog formálódni. Bízunk abban, hogy a korábbiakhoz képest a bíróságok részéről megszűnik az a korábbi káros gyakorlat, mely alapján az ügyvéd tényleges munkáját nem ismerve, saját hatáskörben döntve, és nem utolsó sorban piactorzítóan mérsékelték a megbízási szerződésben rögzített ügyvédi munkadíjakat, ezzel pedig végső soron a sikeres jogérvényesítőknek generáltak indokolatlan veszteséget.
HATÉKONY JOGI SEGÍTSÉG BÍRÓSÁGI ÜGYEKBEN
Látható, hogy egy peres eljárás nem csak hosszú időt vehet igénybe, de jelentős költséggel és kockázattal járhat mindkét fél szempontjából. Érdemes ezért ahol csak lehet, minimalizálni annak a kockázatát, hogy bírósági eljárásra kerülhessen sor.
Ha peres eljárással kapcsolatban hatékony jogi segítségre van szükséged, foglalj időpontot az online időpontfoglaló rendszerünkön keresztül, vagy keresd fel irodánkat a megadott elérhetőségeink egyikén!
A telefonon vagy emailben feltett kérdéseket a teljes tényállás, illetve az üggyel kapcsolatos esetleges iratok ismerete nélkül nem áll módunkban megválaszolni, tanácsadásra kizárólag időpontegyeztetést követően konzultáció keretein belül kerülhet sor.
Ajánljuk figyelmedbe blogunk korábbi bejegyzéseit is: