A perköltség megfizetésével kapcsolatban a legtöbben ismerik az „alapképletet”: a pernyertes költségeit a pervesztes téríti meg. Ez a jogszabály szövege alapján igaz is lenne, a bírósági gyakorlat sajnos azonban számos esetben nem követi ezt az alapelvet. Az eljárás végén a pernyertes fél akár azzal is szembesülhet, hogy a jogi és/vagy erkölcsi győzelem az övé. Ennek ellenére a pervesztes mégsem köteles megtéríteni a perrel felmerült teljes költségét, a bíróság ugyanis mérsékli az ügyvédi munkadíjat.
Ebben a bejegyzésben szó lesz a perköltség elemeiről, arról, hogy hogyan oszlik meg a perköltség a felek között, a bírósági eljárásokban megállapítható ügyvédi költségekről szóló rendelet legfontosabb tudnivalóiról. A cikk végén bemutatjuk azt a – véleményem szerint a jogkereső állampolgárok számára rettentően káros – bírói gyakorlatot, ami a tényleges ügyvédi munkadíj ítéletben történő mérsékléséhez vezethet.
A PERKÖLTSÉG ELEMEI
A perköltség pontos fogalmát a polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.) az alábbiak szerint határozza meg:
„A perköltség a félnél – a perben vagy azt megelőzően – a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség, ideértve a bíróság előtt történő megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesést is.”
A fogalom alapján tehát a perköltségbe a peres ügyet megelőző költségek (például a fizetési meghagyásos eljárás díja vagy az ügyvédi munkadíj), a perköltség (például eljárási illeték, ügyvédi munkadíjak, tanúk és szakértők költségei), valamint a bíróságon való megjelenés miatti keresetkiesés is beletartozik.
KI VISELI A PERKÖLTSÉG ÖSSZEGÉT?
Főszabály szerint, ahogyan a cikk bevezetőjében is volt róla szó, a pernyertes fél költségeit a pervesztes fél téríti meg. Lássunk erre egy példát:
- A felperes 25 millió forintra peri az alperest hibás teljesítés miatt.
- A peres eljárás illetéke 6%, vagyis 1 millió 500 ezer forint. (Ez az összeg egyébként az elsőfokú bírósági eljárásban fizetendő illeték maximuma.)
- A hibás teljesítés miatt szakértőt is ki kell rendelni, ennek az összege legyen a példa kedvéért 500 ezer forint.
- A felperes az ügyvédi munkadíjat a rendeletben foglalt számítás alapján kérte felszámítani, az ebben foglalt szabályok szerint a munkadíj 950 ezer forint. (Ennek a számítási módjáról a cikk későbbi részében lesz szó.)
- Az alperes az ügyvédi munkadíjat megbízási szerződés alapján kérte felszámítani (a rendelet erre is lehetőséget biztosít), 550 ezer forint összegű számlát nyújtott be a bíróságnak igazolt költségként.
- A példa szerinti perköltség tehát összesen 3 millió 500 ezer forint.
Pervesztesség és pernyertesség aránya
Amennyiben az alperes 100%-ban pervesztes, úgy a saját jogi képviselőjének a díját ő viseli azzal, hogy már kifizette az ügyvédjét. Ezen túl perköltség címén a felperes által előlegzett 1 millió 500 ezer forint illetéket, 500 ezer forint szakértői díjat, valamint a felperesi jogi képviselő 950 ezer forintos munkadíját, mindösszesen 2 millió 950 ezer forint összeget köteles a 25 milliós követelésen felül megfizetni.
Részleges pernyertesség alapján a fél az ellenfél perköltségét a pervesztessége arányában téríti meg. Ha például a felperes csak 80%-ban pernyertes, úgy az alperes
- a 25 milliós tőkekövetelésből csak 20 millió forintot,
- az 1 millió 500 ezer forintos illetékből csak 1 millió 200 ezer forintot,
- az 500 ezer forintos szakértői díjból csak 400 ezer forintot,
- a felperesi jogi képviselő 950 ezer forintos munkadíjából csak 760 ezer forintot köteles megtéríteni – a saját ügyvédjének díját természetesen ebben az esetben is viselte azzal, hogy őt kifizette.
Fontos tudni, hogy ha a pernyertesség és a pervesztesség aránya közötti különbség, valamint a fél és az ellenfél javára meghatározott perköltségek összege közötti különbség nem jelentős, egyik fél sem köteles perköltség megtérítésére. A megtérítési kötelezettséggel nem érintett perköltség vagy annak hányada annak a félnek a terhén marad, akinél az felmerült.
Perköltség viselése egyezség és az eljárás megszüntetése esetén
Mi történik akkor, ha a felek egyezséget kötnek? A bíróság által jóváhagyott egyezség megkötése esetén a felek megállapodása szerinti fél téríti meg az ellenfele perköltségét. Megállapodás hiányában az egyezség szerint pernyertes fél perköltségét az egyezség szerint pervesztes fél téríti meg. Az egyezség szerinti részleges pernyertesség esetén a részleges perköltségviselésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha a pernyertesség és a pervesztesség aránya nem állapítható meg, egyik fél sem köteles perköltség megtérítésére.
Az eljárás megszüntetése esetén az alperes perköltségét a felperes köteles megtéríteni, kivéve
- ha a felperes a kereseti kérelmétől azért állt el, mert időközben az alperes a felperes követelését teljesítette – ekkor ugyanis az alperes téríti meg a felperes költségeit;
- ha az eljárás halál vagy jogi személy esetében megszűnés miatt szűnt meg – ebben az esetben egyik fél sem téríti meg a másik fél költségeit;
- ha az eljárás a felek közös kérelme alapján szűnik meg – ebben az esetben megállapodás szerint viselik a költségeket, de ha a perköltségről nem született megállapodás, az alperes költségeit a felperes téríti meg.
A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN MEGÁLLAPÍTHATÓ ÜGYVÉDI KÖLTSÉGEK
A bírósági eljárások során a peres fél választhat, hogy a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet alapján rögzített, pertárgyértékhez igazodó százalékos szabály alapján számított vagy az ügyvédi megbízási szerződésben rögzített munkadíjat és költséget kívánja érvényesíteni a perköltség számításánál.
Ügyvédi munkadíj érvényesítése a rendelet szerinti számítással
Hangsúlyozzuk, hogy a rendeletben rögzített munkadíjkalkuláció alkalmazása nem kötelező érvényű az ügyvédekre nézve a megbízás felvételekor. Ez csupán egy lehetőség, ami támpontot jelent a díj és a perköltség számításánál. Alacsonyabb pertárgyértékű esetekben a rendelet alkalmazása rendkívül alacsony munkadíjat eredményezne. Ez természetesen veszteséget jelentene az ügyvéd részére. Ezekben az esetekben az ügyvédnek ezt nem éri meg alkalmaznia, ehelyett maradhat a saját díjszabásánál.
Lássuk polgári és közigazgatási perekben hogyan alakul a díj rendelet szerinti számítása:
- 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10 000 Ft,
- 10 millió Ft feletti, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén az a) pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a, de legalább 100 000 Ft,
- 100 millió Ft-ot meghaladó pertárgyérték esetén a b) pontban meghatározott munkadíj és a 100 millió Ft feletti összeg 1%-a, de legalább 1 millió Ft.
Ha a pertárgy értéke nem állapítható meg, a munkadíj minden megkezdett tárgyalási óránként, valamint az ügyvédnek az eljárást megelőző és a tárgyaláson kívül végzett igazolt tevékenységéért óránként 6 ezer forint, de legalább 12 ezer forint.
Nemperes eljárásban és a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban a munkadíj megállapítható munkadíj legfeljebb 50%-a.
A másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi munkadíj a számítással meghatározott összeg 50%-a azzal, hogy a pertárgy értékeként ezekben az esetekben a fellebbezésben, felülvizsgálati kérelemben vitatott összeget kell alapul venni.
A rendelet szerinti munkadíj számításához elérhető egy nagyon hasznos online kalkulátor IDE KATTINTVA. A kalkulátorral néhány kattintással bárki ki tudja számolni a pertárgyértékhez igazított munkadíjat és az eljárási illetéket, mint a perköltség összegét. Emellett a pervesztesség-pernyertesség arányát is meg lehet tekinteni egy csúszka segítségével.
Ügyvédi munkadíj érvényesítése megbízási szerződés alapján
A rendeletben rögzített számítástól eltérően a „klasszikus”, megbízási szerződésben foglalt összeg is felszámítható a perköltség részeként. (Ebben az esetben a megbízási szerződést és a számlákat természetesen csatolni kell a bíróság részére.)
A rendelet értelmében az ügyvéd által képviselt fél ügyvédi költségként
- a fél és az ügyvéd között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíj, valamint
- a fél által ügyvédje részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások
együttes összegét számíthatja fel.
Az ügyvédi munkadíj bíróság általi mérséklése
A rendelet értelmében a bíróság mind a százalékos számítás, mind pedig a megbízási szerződés alapján felszámítani kívánt ügyvédi munkadíjat mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság a döntését köteles indokolni. A mérséklés a rendelet szerint felszámítani kért perköltség összegénél kevésbé fordul elő a piaci díjazással ellentétben. (A százalékos számítás szerinti munkadíjat a bíróság nem csak mérsékelheti, hanem megfelelő indokolással meg is emelheti. A megbízási szerződés alapján kért összeg felemelésére azonban már nincs lehetőség a rendelet alapján.)
A jogalkotói szándék természetesen érthető. A jogalkotó ezzel kívánta elejét venni a visszaélésszerűen magasan meghatározott ügyvédi munkadíjak perköltség részeként való felszámításának. A gyakorlat azonban ettől egy sokkal károsabb helyzetet eredményezett, ugyanis a bíróságok viszonylag gyakran élnek ezzel az eszközzel. A piaci alapon meghatározott ügyvédi munkadíjat gyakran mélyen a piaci ár alá értékelik, ezzel végeredményben a pernyertes félnek veszteséget kell elszenvednie akkor is, ha nem ő adott a perre okot.
Hogyan mérsékelheti a bíróság a perköltség összegét?
Egy kisértékű ügy is lehet rettentően komplex, míg egy nagyértékű ügy megítélése is lehet egyszerű, nem kizárólag a pertárgyérték határozza meg a munkadíjat és ezt sokszor a bíróságok sajnos nem veszik figyelembe.
Az óradíjas ügyvédi munkadíj felszámításával kapcsolatban még kirívóbb a helyzet. Ebben az esetben a bíróság gyakran úgy csökkenti a díjat, hogy a megbízási szerződésben rögzített óradíj összegét változatlanul hagyja, ellenben az ügyre ténylegesen ráfordított munkaórák számát csökkenti, mondván, hogy „az ügy ellátásához kevesebb idő is elegendő lett volna”, ennyi munkaóra „eltúlzott”.
Az egyik probléma ezzel csak az, hogy a tárgyalótermi megjelenés csak a leglátványosabb része a peres eljárásoknak. A háttérmunka valójában ennek többszöröse: a tényállás beható megismerése, konzultációk az ügyféllel, megfelelő szakmai színvonalú beadványok elkészítése, adminisztráció stb.
A másik probléma pedig az, hogy a bíróságok ezzel az ügyvédség piaci megítélését is nagymértékben rombolják. Azzal, ha egy perköltség összegét ily módon csökkentő döntéssel a jogkereső állampolgárt sújtják, egyben megkérdőjelezik az ügyvédbe fektetett bizalmát is. „Vajon túlárazott engem? Más ügyvédek ettől sokkal olcsóbban dolgoznak – hiszen a bíróság is kimondta!” Joggal merülhetnek fel ezek a kérdések az ügyfélben egy számára ebből a szempontból kellemetlen döntést olvasva.
Érdemes a perköltség összegével, mint veszteséggel is kalkulálni
A valóság ezzel szemben az, hogy szó sincs túlárazásról. Cserébe romolhat az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom (melynek ne feledjük, az ügyvédség is része). A perköltség megítélésének kétségessége azt is eredményezheti, hogy egy ügyfélnek olcsóbb lehet az igényét veszteségként elkönyvelnie. Másik nézőpontból, alig van kockázata egy szerződésszegésnek, ha végül nem sokkal kell többet (hónapokkal vagy akár évekkel később) teljesíteni, mint amit szerződés alapján kellett volna. Egy peres eljárás költségeinek kalkulálásakor tehát azt is figyelembe kell venni, hogy érdemes-e egy hosszas eljárást finanszírozni. Különösen fontos ez akkor, ha a megtérülés esélyével és (főleg a kisértékű követelések) számaival a perköltség nem biztos, hogy arányban van.
Mindezek ismeretében arra szoktuk felkészíteni az ügyfeleinket, hogy bár a törvény betűje szerint valóban a pervesztesnek kellene a pernyertes teljes perköltséget megtérítenie. A gyakorlat azonban sok esetben mást mutat. Joggal lehet ez alapján számítani arra, hogy perköltség teljes megtérítésére nem fogja kötelezni a pervesztest a bíróság.
HATÉKONY JOGI SEGÍTSÉG BÍRÓSÁGI ÜGYEKBEN
Látható, hogy egy peres eljárás nem csak hosszú időt vehet igénybe, de jelentős költséggel és kockázattal járhat mindkét fél szempontjából. Érdemes ezért ahol csak lehet, minimalizálni annak a kockázatát, hogy bírósági eljárásra kerülhessen sor.
Ha peres eljárással kapcsolatban hatékony jogi segítségre van szükséged, foglalj időpontot az online időpontfoglaló rendszerünkön keresztül, vagy keresd fel irodánkat a megadott elérhetőségeink egyikén!
A telefonon vagy emailben feltett kérdéseket a teljes tényállás, illetve az üggyel kapcsolatos esetleges iratok ismerete nélkül nem áll módunkban megválaszolni, tanácsadásra kizárólag időpontegyeztetést követően konzultáció keretein belül kerülhet sor.
Ajánljuk figyelmedbe blogunk korábbi bejegyzéseit is: