A SZABADSÁG KIADÁSA

„Jövő hétre szabadságot vettem ki!” „Van még bent 5 nap szabim tavalyról!” „Nem vettem ki az összeset, kifizetik év végén!” Gyakran találkozunk ehhez hasonló kijelentésekkel, de vajon jogilag mennyire helytállóak? Hány nap pótszabadság illeti meg a munkavállalót? Ebben a bejegyzésben a szabadság legfontosabb tudnivalóit (és a tévhiteket) ismertetjük, ezeket a konkrét kérdéseket is megválaszolva.

HÁNY NAP SZABADSÁG JÁR?

A Munka Törvénykönyve pontosan meghatározza, hogy a munkavállaló hány nap szabadsággal rendelkezhet, ez egyformán érvényes a teljes és részmunkaidős munkavállalókra. Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, részére a szabadság arányos része jár. (A fél napot elérő töredék nap egész munkanapnak számít.)

A szabadság alapszabadságból (mely összesen 20 nap), illetve az ezen felüli pótszabadságokból állhat:

MELYEK A PÓTSZABADSÁG ESETEI?

• Életkor után több pótszabadság jár, mely abban az évben jár először, amikor a munkavállaló az adott életkort betölti:
  • huszonötödik életévétől egy,
  • huszonnyolcadik életévétől kettő,
  • harmincegyedik életévétől három,
  • harmincharmadik életévétől négy,
  • harmincötödik életévétől öt,
  • harminchetedik életévétől hat,
  • harminckilencedik életévétől hét,
  • negyvenegyedik életévétől nyolc,
  • negyvenharmadik életévétől kilenc,
  • negyvenötödik életévétől tíz

munkanap pótszabadság jár.

• Gyermekek után: A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb
  • egy gyermeke után kettő,
  • két gyermeke után négy,
  • kettőnél több gyermeke után összesen hét

munkanap pótszabadság jár, mely fogyatékos gyermekenként további két munkanappal nő. (Egy 44 életévét betöltött, háromgyermekes munkavállaló tehát 20 + 8 + 7 = 35 nap szabadsággal rendelkezik.)

• Apák részére járó születési szabadság: az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

• Fiatal munkavállalók: a 18. életévét be nem töltött fiatal munkavállalónak évente öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti.

• Egészségre ártalmas vagy azt veszélyeztető munkakör: A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár. (Tipikusan ilyen a bányász vagy a röntgensugárral dolgozó munkavállaló.)

• A megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult, illetve vakok személyi járadékára jogosult munkavállaló részére évente 5 munkanap pótszabadság jár.

A munkáltatóval történő megállapodás alapján lehetséges, hogy a törvényben meghatározott szabadságtól többet kapjon a munkavállaló. Kevesebbet adni természetesen már nem lehet.

Tévhit továbbá az is, hogy a próbaidő alatt nem lehet szabadságra menni. Mérlegelés kérdése természetesen, hogy „jó pont-e” rögtön szabadsággal kezdeni az új munkahelyen, de például egy nyári munkahelyváltás esetén egy előre jelzett nyaralást méltányolhat az új munkáltató. A jogszabály kizárólag annyi korlátot rögzít, hogy a munkaviszony első három hónapjában a munkavállaló által kért szabadságot a munkáltató nem köteles kiadni.

A SZABADSÁG KIADÁSA – A MUNKÁLTATÓ ADJA KI, VAGY A MUNKAVÁLLALÓ VESZI KI?

Azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb munkahelyen rugalmasan kezelik a szabadság kiadásának kérdését. Fontos azonban leszögezni: ez a (véleményünk szerint korrekt és életképes) gyakorlat szemben áll a Munka Törvénykönyve által előírt szabályokkal. A törvényszöveg értelmében a munkavállaló a teljes szabadságából mindössze hét nappal rendelkezik (tehát hivatalosan csak ennyit „kérhet ki”). A munkavállaló a szabadságigényét köteles legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni a munkáltatóval. A többi szabadságról a munkáltató viszont szabadon dönthet. Ygy például egy „kötelező kéthetes nyári leállás” esetén történő szabadságra küldés nem jogszerűtlen. A munkáltatónak ugyanis a szabadságot a úgy kell kiadnia, hogy a munkavállaló évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzése kötelezettsége alól. (Ebbe a hétvége vagy más heti pihenőnap, illetve a munkaszüneti nap is beleszámít.)

2023. január 1-től bevezetésre kerültek új szabadságtípusok. Ha az idei évben nem kerültek aktualizálásra a munkaügyi dokumentumok, a jogszabályi megfelelőség miatt ezt azonnal pótolni kell. Irodánk Munkaügyi Audit szolgáltatása erre kínál megoldást:

VISSZAHÍVHATÓ-E A MUNKAVÁLLALÓ A SZABADSÁGRÓL?

Bármennyire is rosszul esne például nyáron félbeszakítani a vízparti nyaralást, kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkáltató a szabadság kiadásának időpontját módosíthatja (vagyis a tervezettnél hamarabb vagy később engedheti szabadságra a munkavállalót), illetve a már megkezdett szabadságot megszakíthatja és visszahívhatja a munkavállalót.

A jogszabály nem határozza meg pontosan ezeket az érdekeket vagy okokat, ez mindig egyedi mérlegelést igényel. Olyan súlyos, előre nem látható körülménynek kell történnie, amire nem kellett előre számítania a munkavállalónak (például egy nagyon súlyos üzemzavar).

Fontos garancia azonban, hogy a szabadság időpontjának módosításával vagy annak megszakításával kapcsolatos teljes kárt és költséget köteles a munkáltató megtéríteni (például a lemondott szállás díja, visszautazás költségei stb.).

MEGVÁLTHATÓ-E PÉNZBEN A KI NEM ADOTT SZABADSÁG?

Nem, csak egyetlen kivétellel. A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani, melyre a munkáltató a munkaviszony megszűnésekor (legkésőbb öt munkanapon belül) a munkabér és egyéb járandóságok megfizetésével, illetve a megfelelő iratok kiadásával együtt köteles.

„ÁTCSÚSZTATOM A SZABADSÁGOT JÖVŐ ÉVRE!” – EZ TÉNYLEG MŰKÖDIK?

A válasz hasonló az eddigiekhez. Főszabály szerint nem, csak kivételes esetekben van erre lehetőség, ugyanis a szabadságot abban az évben kell kiadni, amelyben az a munkavállalónak jár. Mik a kivételek:

• Ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött, a munkáltató a szabadságot a következő év március 31-ig adhatja ki.
• Tárgyévben kiadott szabadságnak minősül az is, ha a szabadság decemberben kezdődik és maximum 5 munkanap a következő évre csúszik át.
• Ha a munkáltató és a munkavállaló ebben megállapodik, akkor az életkor alapján járó pótszabadságot a munkáltató a tárgyévet követő év végéig is kiadhatja.

GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK

HATÉKONY JOGI SEGÍTSÉG MUNKAJOGI ÜGYEKBEN

Ha természetes, hogy a pénzügyeit rendben tartja és kiszervezi könyvelőnek, a jogi ügyeiről is így kell gondolkodnia. Küldetésként tűztük ki azt, hogy az állandó jogi képviseletet a nagyvállalatok mellett a mikro-, kis- és középvállalkozások számára is elérhetővé tudjuk tenni. Ennek érdekében alakítottuk ki kifejezetten a KKV-kra szabott Business csomagjainkat, melyben munkajogi területen is cége segítségére lehetünk.

Ha munkajogi ügyekkel kapcsolatban hatékony jogi segítségre van szüksége, foglaljon időpontot az online időpontfoglaló rendszerünkön keresztül, vagy keresse fel irodánkat a megadott elérhetőségeink egyikén!

Ajánljuk figyelmedbe munkajogi cikksorozatunk további bejegyzéseit is: