A SZABADSÁG KIADÁSA

„Jövő hétre szabadságot vettem ki!” „Van még bent 5 nap szabim tavalyról!” „Nem vettem ki az összeset, kifizetik év végén!” Gyakran találkozunk ehhez hasonló kijelentésekkel, de vajon jogilag mennyire helytállóak? Hány nap pótszabadság illeti meg a munkavállalót? Ebben a bejegyzésben a szabadság legfontosabb tudnivalóit (és a tévhiteket) ismertetjük, ezeket a konkrét kérdéseket is megválaszolva.

HÁNY NAP SZABADSÁG JÁR?

A Munka Törvénykönyve pontosan meghatározza, hogy a munkavállaló hány nap szabadsággal rendelkezhet, ez egyformán érvényes a teljes és részmunkaidős munkavállalókra. Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, részére a szabadság arányos része jár. (A fél napot elérő töredék nap egész munkanapnak számít.)

A szabadság alapszabadságból (mely összesen 20 nap), illetve az ezen felüli pótszabadságokból állhat:

MELYEK A PÓTSZABADSÁG ESETEI?

• Életkor után több pótszabadság jár, mely abban az évben jár először, amikor a munkavállaló az adott életkort betölti:
  • huszonötödik életévétől egy,
  • huszonnyolcadik életévétől kettő,
  • harmincegyedik életévétől három,
  • harmincharmadik életévétől négy,
  • harmincötödik életévétől öt,
  • harminchetedik életévétől hat,
  • harminckilencedik életévétől hét,
  • negyvenegyedik életévétől nyolc,
  • negyvenharmadik életévétől kilenc,
  • negyvenötödik életévétől tíz

munkanap pótszabadság jár.

• Gyermekek után: A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb
  • egy gyermeke után kettő,
  • két gyermeke után négy,
  • kettőnél több gyermeke után összesen hét

munkanap pótszabadság jár, mely fogyatékos gyermekenként további két munkanappal nő. (Egy 44 életévét betöltött, háromgyermekes munkavállaló tehát 20 + 8 + 7 = 35 nap szabadsággal rendelkezik.)

• Apák részére járó születési szabadság: az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

• Fiatal munkavállalók: a 18. életévét be nem töltött fiatal munkavállalónak évente öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti.

• Egészségre ártalmas vagy azt veszélyeztető munkakör: A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár. (Tipikusan ilyen a bányász vagy a röntgensugárral dolgozó munkavállaló.)

• A megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult, illetve vakok személyi járadékára jogosult munkavállaló részére évente 5 munkanap pótszabadság jár.

A munkáltatóval történő megállapodás alapján lehetséges, hogy a törvényben meghatározott szabadságtól többet kapjon a munkavállaló. Kevesebbet adni természetesen már nem lehet.

Tévhit továbbá az is, hogy a próbaidő alatt nem lehet szabadságra menni. Mérlegelés kérdése természetesen, hogy „jó pont-e” rögtön szabadsággal kezdeni az új munkahelyen, de például egy nyári munkahelyváltás esetén egy előre jelzett nyaralást méltányolhat az új munkáltató. A jogszabály kizárólag annyi korlátot rögzít, hogy a munkaviszony első három hónapjában a munkavállaló által kért szabadságot a munkáltató nem köteles kiadni.

A SZABADSÁG KIADÁSA – A MUNKÁLTATÓ ADJA KI, VAGY A MUNKAVÁLLALÓ VESZI KI?

Azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb munkahelyen rugalmasan kezelik a szabadság kiadásának kérdését. Fontos azonban leszögezni: ez a (véleményünk szerint korrekt és életképes) gyakorlat szemben áll a Munka Törvénykönyve által előírt szabályokkal. A törvényszöveg értelmében a munkavállaló a teljes szabadságából mindössze hét nappal rendelkezik (tehát hivatalosan csak ennyit „kérhet ki”). A munkavállaló a szabadságigényét köteles legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni a munkáltatóval. A többi szabadságról a munkáltató viszont szabadon dönthet. Ygy például egy „kötelező kéthetes nyári leállás” esetén történő szabadságra küldés nem jogszerűtlen. A munkáltatónak ugyanis a szabadságot a úgy kell kiadnia, hogy a munkavállaló évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzése kötelezettsége alól. (Ebbe a hétvége vagy más heti pihenőnap, illetve a munkaszüneti nap is beleszámít.)

2023. január 1-től bevezetésre kerültek új szabadságtípusok. Ha az idei évben nem kerültek aktualizálásra a munkaügyi dokumentumok, a jogszabályi megfelelőség miatt ezt azonnal pótolni kell. Irodánk Munkaügyi Audit szolgáltatása erre kínál megoldást:

VISSZAHÍVHATÓ-E A MUNKAVÁLLALÓ A SZABADSÁGRÓL?

Bármennyire is rosszul esne például nyáron félbeszakítani a vízparti nyaralást, kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkáltató a szabadság kiadásának időpontját módosíthatja (vagyis a tervezettnél hamarabb vagy később engedheti szabadságra a munkavállalót), illetve a már megkezdett szabadságot megszakíthatja és visszahívhatja a munkavállalót.

A jogszabály nem határozza meg pontosan ezeket az érdekeket vagy okokat, ez mindig egyedi mérlegelést igényel. Olyan súlyos, előre nem látható körülménynek kell történnie, amire nem kellett előre számítania a munkavállalónak (például egy nagyon súlyos üzemzavar).

Fontos garancia azonban, hogy a szabadság időpontjának módosításával vagy annak megszakításával kapcsolatos teljes kárt és költséget köteles a munkáltató megtéríteni (például a lemondott szállás díja, visszautazás költségei stb.).

MEGVÁLTHATÓ-E PÉNZBEN A KI NEM ADOTT SZABADSÁG?

Nem, csak egyetlen kivétellel. A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani, melyre a munkáltató a munkaviszony megszűnésekor (legkésőbb öt munkanapon belül) a munkabér és egyéb járandóságok megfizetésével, illetve a megfelelő iratok kiadásával együtt köteles.

„ÁTCSÚSZTATOM A SZABADSÁGOT JÖVŐ ÉVRE!” – EZ TÉNYLEG MŰKÖDIK?

A válasz hasonló az eddigiekhez. Főszabály szerint nem, csak kivételes esetekben van erre lehetőség, ugyanis a szabadságot abban az évben kell kiadni, amelyben az a munkavállalónak jár. Mik a kivételek:

• Ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött, a munkáltató a szabadságot a következő év március 31-ig adhatja ki.
• Tárgyévben kiadott szabadságnak minősül az is, ha a szabadság decemberben kezdődik és maximum 5 munkanap a következő évre csúszik át.
• Ha a munkáltató és a munkavállaló ebben megállapodik, akkor az életkor alapján járó pótszabadságot a munkáltató a tárgyévet követő év végéig is kiadhatja.

HATÉKONY JOGI SEGÍTSÉG MUNKAJOGI ÜGYEKBEN

Ha természetes, hogy a pénzügyeidet rendben tartod és kiszervezed könyvelőnek, a jogi ügyeidről is így kell gondolkodnod. Küldetésként tűztük ki azt, hogy az állandó jogi képviseletet a nagyvállalatok mellett a mikro-, kis- és középvállalkozások számára is elérhetővé tudjuk tenni. Ennek érdekében alakítottuk ki kifejezetten a KKV-kra szabott Business csomagjainkat, melyben munkajogi területen is a céged segítségére lehetünk.

Ha munkajogi ügyekkel kapcsolatban hatékony jogi segítségre van szükséged, foglalj időpontot az online időpontfoglaló rendszerünkön keresztül, vagy keresd fel irodánkat a megadott elérhetőségeink egyikén!

Ajánljuk figyelmedbe munkajogi cikksorozatunk további bejegyzéseit is: