Debrecen

Antall József u. 36., fsz. 1.

+36 20 445 8480

Hétfőtől-péntekig 8-17 között

Hétköznap: 8-17 óráig

Hétvégén irodánk zárva tart

10 KÉRDÉS, 10 VÁLASZ A HÁZASTÁRSI KÖZÖS VAGYONRÓL ÉS KÜLÖNVAGYONRÓL

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin

Családjogi cikksorozatunk negyedik részében a házastársi közös vagyon és különvagyon szabályait tekintjük át. A bejegyzés végén felteszünk 10 kérdést és erre adunk 10 választ – példákat mutatunk a mindennapi életből, mi is tartozik ezek körébe.

HÁZASTÁRSI KÖZÖS VAGYON

A házastársi közös vagyon meghatározása viszonyleg egyszerű: közös vagyonba tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. Közös vagyon továbbá a különvagyonnak az a haszna, amely a házasság alatt a különvagyon kezelési, fenntartási költségei, valamint a terhek levonása után fennmarad. (A joggyakorlatban ezeket aktíváknak nevezzük.)

A közös vagyonba azonban nem csak a javak, az adósságok is beletartoznak. Közös vagyonba tartoznak a közös vagyon terhei és (főszabály szerint) mindaz a tartozás, amelyiket a vagyonközösség fennállása alatt bármelyik házastárs vállalt. (Ezek lesznek a passzívák.)

A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.

HÁZASTÁRSI KÜLÖNVAGYON

A különvagyon az alábbiakat foglalja magában:

  • a házasság előtt meglévő vagyontárgy,
  • a házasság alatt örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgy, illetve ingyenes juttatás,
  • a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díj,
  • a házastárs személyét ért sérelemért kapott juttatás,
  • a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy (tipikusan ilyen a ruházat, könyvek, mobiltelefon stb.),
  • a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték,
  • az a teher, tartozás, adósság, és annak kamata, amely a házasságkötést megelőzően keletkezett, illetve a különvagyonhoz kapcsolódik

10 KÉRDÉS ÉS 10 VÁLASZ A HÁZASTÁRSI KÖZÖS VAGYON ÉS KÜLÖNVAGYON KÖRÉBŐL

JÓL TUDOM, HOGY ÖT ÉV HÁZASSÁG UTÁN MINDEN KÖZÖS VAGYON?

Gyakran elhangzik az ügyfelektől ez a tévesen elterjedt információ, de rossz hírünk van azok számára, akik ebben bíznak. A jogszabály szerint öt év házasság után közös vagyonná csak az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy válik, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép.

Ez azt jelenti, hogy az együttélés során használt háztartási eszközök (pl. tévé, számítógép, kanapé, mosógép stb.) eladásából vásárolt vagyontárgy ötévi együttélést követően válik közös vagyonná. Ha azonban ezeket a különvagyoni ingóságokat a házastársak az együttélés alatt használják, de azok nem kerülnek értékesítésre vagy pótlásra, akkor azok továbbra is különvagyonnal számítanak. (Az ötévi együttélést ebben az esetben nem az összeköltözéstől, hanem a házasság megkötésétől kell számítani.)

A szokásos mértéket a házastársak jövedelmi-vagyoni viszonyai alapján kell megítélni: egy átlagos háztartásban a nagy értékű órák, ékszerek már a szokásos mértéket meghaladják, így nem tekinthetők különvagyonnak. Fontos vizsgálni azt is, hogy a házastársak által személyesen használt dolgok értéke között ne legyen aránytalanul nagy értékkülönbség.

HÁZASSÁGKÖTÉS ELŐTT RÉSZVÉNYEKET VÁSÁROLTAM, MELYEK ÁRFOLYAMA AZÓTA EMELKEDETT, ÉS OSZTALÉKOT IS KAPOK UTÁNUK. EZ KÖZÖS VAGYON VAGY KÜLÖNVAGYON?

A különvagyonba tartozó részvény árfolyamnyeresége különvagyon, azonban a házasság alatt ezek után járó osztalék már a házastársi közös vagyon körébe tartozik.

HÁZASSÁGKÖTÉS ELŐTT ALAPÍTOTTAM EGY KFT.-T. A MAI NAPIG EBBŐL ÉLEK, FIZETÉST ÉS OSZTALÉKOT VESZEK FEL. AZ ÜZLETRÉSZ, A FIZETÉS ÉS AZ OSZTALÉK KÖZÖS VAGYON VAGY KÜLÖNVAGYON?

A cégből kivett jövedelem és osztalék – hasonlóan a fenti kérdéshez – közös vagyon, azonban a házasságkötést megelőzően alapított társaság üzletrésze különvagyonnak számít, ugyanis a házasság ideje alatt az egyik fél különvagyonából származó haszon az közös vagyon lesz.

A HÁZASTÁRSAM HITELT VETT FEL, DE NEM FIZETI A TÖRLESZTŐRÉSZLETET. ÉN SEM KEZES, SEM ADÓSTÁRS NEM VAGYOK. JOGOSAN KÖVETELI RAJTAM A BANK AZ ADÓSSÁGOT?

Igen, ugyanis a házastársak közösen viselik a bármelyik házastárs által vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat. Tipikusan ilyen esetek a kölcsön, bankhitel vissza nem fizetése, áruhitel (mobiltelefon, TV stb.) törlesztőrészleteinek nem fizetése. Ha a hitelt a házasság előtt vette fel, az adósság a különvagyonba tartozik.

TIPPMIX, LOTTÓ, KASZINÓ – KÖZÖS VAGYON A NYEREMÉNY?

Igen, a házastársak közös vagyonába tartozik minden, amit a házasság alatt akár együtt, akár külön szereznek (a különvagyonba tartozó kivételeket lásd a cikk elején).

NAGY VAGYONT ÖRÖKÖLTEM/KAPTAM AJÁNDÉKBA A HÁZASSÁG ALATT. AZ ÖRÖKSÉG/AJÁNDÉK KÖZÖS VAGY KÜLÖNVAGYON?

A jogszabály egyértelműen kimondja mindkét esetben, hogy a házasság alatt örökölt és ajándékba kapott vagyontárgy különvagyon marad.

ÉS HA ELADOM AZ ÖRÖKÖLT INGATLANT?

A különvagyon eladása esetén helyé lépő érték, vagyis a kapott vételár különvagyon marad.

A PÉNZBŐL MÁSIK INGATLANT VÁSÁROLNÉK. NEM IS, INKÁBB NAGY ÉRTÉKŰ GÉPJÁRMŰVET! EZ SEM LESZ KÖZÖS?

Nem. A különvagyon eladásából kapott értéken szerzett vagyontárgy szintén különvagyon marad, akár a példában említett ingatlant, akár gépjárműves vásárol helyette.

MEGGONDOLTAM MAGAM, MÉGSEM ADOM EL AZ ÖRÖKÖLT INGATLANT, INKÁBB KIADOM BÉRBE. A KAPOTT BÉRLETI DÍJ KÖZÖS VAGY KÜLÖNVAGYON?

A különvagyonnak az a haszna, ami a költségek, terhek levonása után fennmarad, az közös vagyon lesz – így tehát, ha a házastárs bérbeadta az örökölt ingatlant, kap érte pl. 100.000.- Ft összegű bérleti díjat, mely a rezsi- és közös költségeket is tartalmazza (ez legyen összesen 20.000.- Ft összeg), akkor az ezek megfizetése után fennmaradó 80.000.- Ft összegű haszon közös vagyonnak számít.

A NÁSZAJÁNDÉK ÉS A MENYASSZONYTÁNCÉRT KAPOTT PÉNZ KÖZÖS VAGY KÜLÖN VAGYON? ÉS A SZÜLŐK ÁLTAL NÁSZAJÁNDÉKBA ADOTT LAKÁS?

Ez a kérdéskör kívánja meg a leghosszabb választ.

NÁSZAJÁNDÉK, MENYASSZONYTÁNCPÉNZ

A nászajándék és a menyasszonytáncpénz főszabály szerint közös vagyon, ezeket ugyanis az ajándékozók mindkét házastárs részére közösen adták a közös boldogulásuk elősegítése céljából, ráadásul az átlagos nászajándék összege az ilyenkor szokásos mértékű ajándéknak tekinthető. (Ha az ajándékozó nyilatkozatának és szándékának bizonyításával sikerül igazolni, hogy azt mégis csak az egyik házastárs részére adta, akkor természetesen lehet különvagyon, azonban egy esküvőn éjfélkor, borítékban egy dobozba dobott pénzösszeg esetében ez igen nehezen lehetséges.)

A szülők által juttatott nagyobb vagyon esetében már más a helyzet: a szülő vagy más rokon által adott jelentősebb értékű ajándékot viszont rendszerint az ő gyermeke, vagy rokona részére szóló juttatásnak kell tekinteni.

Abban az esetben ugyanis, ha a szülő vagy más rokon ad jelentősebb értékű ajándékot, ezt – az ítélkezési gyakorlat tapasztalatai szerint – általában saját gyermekének, illetve rokonának szánja. Ilyenkor is jelentősége van természetesen az ajándékozáskor elhangzott nyilatkozatnak, de a vagyonjogi igények eldöntésénél a bíróságnak fokozott gonddal kell a nyilatkozat valódi tartalmát vizsgálnia. 

Sok esetben ugyanis a szülő, illetve rokon eredetileg nem csupán gyermekét (rokonát), hanem annak családalapítását kívánja támogatni – közvetve tehát a másik házastársat is – szándéka azonban nem irányul arra, hogy az együttélés végleges meghiúsulása esetén az ajándék értéke ne gyermekét (rokonát) illesse meg, hanem az a másik házastársat is gazdagítsa, és közös vagyonként megosztásra kerüljön. Ilyen esetekben az ajándékot, illetve a helyébe lépett értéket annak a házastársnak a különvagyonához tartozónak kell tekinteni, akinek a szülője, rokona azt adta. Ez a megoldás elejét veheti annak, hogy utóbb az ajándékozó a másik házastárssal szemben az ajándék visszakövetelése iránt külön per megindítására kényszerüljön.

SZÜLŐKTŐL KAPOTT LAKÁS

Másként alakul a helyzet akkor, ha a mindkét házastárs részére történő ajándékozást okirat bizonyítja (pl. ingatlan ajándékozása esetén). Ekkor csak maga az ajándékozó érvényesíthet igényt bármelyik házastárssal szemben az ajándék visszakövetelése érdekében. Az eset összes körülményének a vizsgálatára van szükség olyan esetben, amikor az egyik házastárs a házasságkötésre tekintettel adott ajándék közös vagyonba vagy különvagyonba tartozását állítja. A bizonyítékok mérlegelése során – a kifejtetteken túlmenően – jelentősége lehet a felek által követett helyi szokásoknak is.

+1 TIPP: HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE

A házassági vagyonjogi szerződés akár a házasságkötés előtt, akár azt követően is megköthető, és a házasság fennállása alatt bármikor módosítható. Főszabály szerint harmadik személlyel szemben (pl. hitelezők, bankok stb.) csak akkor hatályos, ha azt a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásában közjegyző előtt bevezették. Fontos szabály, hogy a házassági vagyonjogi szerződés „házilag” nem készíthető el (két tanú előtt sem), az érvényességéhez ügyvédi vagy közjegyzői ellenjegyzés szükséges. Családjogi cikksorozatunk következő részében a házassági vagyonjogi szerződés tudnivalóit foglaljuk össze.

HATÉKONY JOGI SEGÍTSÉG HÁZASSÁGI VAGYONJOGI ÜGYEKBEN

Amennyiben házastársi közös vagyon vagy különvagyon kérdésében peres vagy peren kívüli képviseletre, hatékony jogi segítségre van szüksége, foglaljon időpontot, vagy keresse fel irodánkat a megadott elérhetőségeink egyikén!

Ajánljuk figyelmébe családjogi cikksorozatunk korábbi bejegyzéseit is: