A családjogi cikksorozatunk első részében a válóper során felmerülő legfontosabb kérdéseket ismertettük. Ebben szó esett arról, hogy – közös megegyezéssel történő – házasság felbontása esetén melyek azok a járulékos kérdések, melyekkel kapcsolatban a házastársaknak egyezséget kell kötnie annak érdekében, hogy a bíróság a házastársak közös kérelmére fel tudja bontani a házasságot. Ebben a bejegyzésben a szülői felügyeleti jog, a gyermektartás összege meghatározása (gyermektartásdíj) és a kapcsolattartás legfontosabb szabályait ismertetjük.
SZÜLŐI FELÜGYELETI JOG
A szülői felügyeleti jog tartalmát a Ptk. az alábbiak szerint rögzíti: a gyermek
- nevének meghatározása,
- gondozása és nevelése, lakóhelyének és tartózkodási helyének meghatározása,
- vagyonának kezelése,
- törvényes képviselete.
A szülői felügyeleti jogot a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság, vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. A közös szülői felügyeleti jog úgy is gyakorolható, hogy a szülők felváltva, azonos időtartamban jogosultak és kötelesek a gyermek nevelésére és gondozására.
Közös vagy kizárólagos felügyelet?
A szülőknek meg kell állapodniuk abban, hogy a kiskorú gyermek fölött a szülői felügyeletet kizárólagosan melyikük gyakorolja, vagy esetleg azt közösen kívánják-e a jövőben gyakorolni. A közös szülői felügyeletről való döntés esetén a bíróság a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel elrendelheti, hogy a szülők a gyermekről felváltva, azonos időtartamban gondoskodjanak, vagy ennek hiányában szabályozza a gyermekkel való kapcsolattartást és dönt a gyermek tartásáról. A közös szülői felügyelet elrendelése esetén a bíróság kijelöli a gyermek lakóhelyét. Ha a házastársak közös szülői felügyeletben állapodnak meg, a kapcsolattartás kérdésében nem kell megegyezniük, a gyermek lakóhelyét azonban meg kell határozniuk.
Ha a bíróság a szülőket felváltva, azonos időtartamban jogosítja fel a gyermek gondozására, dönt a szülő által önállóan gyakorolt gondoskodás időtartamának mértékéről – a szünetek és az ünnepek időszakára is kiterjedően -, a gyermek átadása, átvétele módjáról, továbbá szükség esetén a gyermek tartásáról is.
A kizárólagos szülői felügyelet sem jelenti azt, hogy a másik szülő ki lenne zárva a gyermek életéből. Ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására csak az egyik szülőt jogosítja fel, a különélő szülő a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekből a gyermek nagykorúságáig nem lehet kizárva, ezek a következők:
- kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása,
- szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási hely meghatározása,
- huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási hely kijelölése,
- állampolgárság megváltoztatása,
- iskola, életpálya megváltoztatása.
Ezen felül, a bíróság feljogosíthatja a különélő szülőt a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, és kivételesen a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet teljes körű vagy részleges gyakorlására.
A GYERMEKTARTÁS ÖSSZEGE
A gyermektartás összege fizetésekor a kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát vélelmezni kell, amely nagykorúságának betöltése után is (legfeljebb a 20. életévéig) fennáll, ha a gyermek még középiskolai tanulmányokat folytat. A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek ezen kívül is jogosult tartásra, ha a középiskolát követő tanulmányainak folytatása érdekében rászorul. 25. életévét betöltött, továbbtanuló nagykorú gyermek tartására csak rendkívüli esetben kötelezhető a szülő.
A gyermektartás összegét a szülő a saját szükséges tartásának terhére köteles biztosítani. Az a szülő, akinél a gyermeket elhelyezték, a tartást elsősorban természetben, a különélő szülő pedig elsősorban pénzben köteles teljesíteni.
Fontos a szülők megállapodása
A gyermektartás összege elsősorban a szülőknek kell megállapodásától függ. Ez történhet úgy is, hogy a különélő szülő a még fennálló időszakra vonatkozó gyermektartásdíj összegének megfelelő egyszeri vagyontárgyat juttat, ebben az esetben a szülőknek meg kell határozni az időtartamot és az összeget, mely a tartást fedezi. A megállapodást gyámhatóságnak vagy bíróságnak kell jóváhagynia.
Ha a szülők nem tudnak megegyezni, a gyermektartásdíj összegéről a bíróság dönt. Az összeg meghatározásánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
- a gyermek indokolt szükségleteit:
- ide tartoznak a neveléshez és megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások, valamint
- azok a rendkívüli kiadások, melyek előre nem láthatóak (pl. baleseti kórházi kezelés költsége, tönkrement laptop vagy mobiltelefon stb.);
- mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét:
- ebben az esetben a tényleges és adókedvezményekkel csökkentett bevételt kell alapul venni;
- a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;
- a gyermek saját jövedelmét; és
- a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.
A gyermektartás összege gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százaléka. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni. A gyakorlatban rendszeresen alkalmazásra kerül, hogy a gyermektartás díja a KSH tárgyév elején közzétett fogyasztói árindex mértékével automatikusan emelkedik.
A PTK. 2022. AUGUSZTUS 1-JEI VÁLTOZÁSAI
A szülői felügyeleti jog rendezésével kapcsolatban 2022. augusztus 1-jén változott a Ptk. irányadó szabályozása. Míg a korábbi előírás szerint a bíróságnak indokolt esetben, illetve, ha azt a gyermek maga kérte, közvetlenül vagy szakértő útján kellett őt meghallgatni a peres eljárásba. Ezzel szemben az új szabályok szerint a bíróságnak – elháríthatatlan akadály esetét kivéve – mindkét szülőt meg kell hallgatnia és értesítenie kell az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket a nyilatkozattétel lehetőségéről. Ha a gyermek a meghallgatását maga kéri, vagy ha azt a bíróság kérelem hiányában is indokoltnak tartja, a bíróság a gyermeket közvetlenül vagy szakértő útján meghallgatja. Ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, szülői felügyeletére és elhelyezésére vonatkozó döntés egyetértésével hozható, kivéve, ha a gyermek választása a fejlődését veszélyezteti.
A gyakorlatban a bíróság egy levelet küld a kiskorú részére, melyben – kiskorúak számára is érthető megfogalmazással – tájékoztatja a gyermekeket, hogy a szülei házasságának felbontására kerül sor és nyilatkozhat a bíróság előtt az őt érintő kérdésekről. (A kiskorú megjelenése természetesen nem kötelező, azonban a bíróság szemszögéből nézve a kiskorú nyilatkozatainak figyelembevételével megalapozottabb döntések születhetnek. A kiskorúak oldaláról vizsgálva a kérdést, egy válás épp elég megterhelő lehet számukra, nem feltétlenül tartom célravezetőnek tovább terhelni őket egy bírósági eljárással.)
KAPCSOLATTARTÁS
A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A különélő szülő nem csak jogosult, hanem köteles is a gyermekkel kapcsolatot tartani. A kapcsolattartásra a nagyszülő, testvér, a gyermek szülőjének testvére és a szülőjének házastársa is jogosult.
A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására, mely kiterjed a meghatározott ideig történő külföldön tartózkodásra is.
A kapcsolattartásról a szülők egyezséget köthetnek, ennek hiányában a kapcsolattartás módjáról és időtartamáról a bíróság dönt. (Ha házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban, a kapcsolattartásról a szülők megegyezésének hiányában a gyámhatóság dönt.) A döntés előtt a szülőkön túl a megfelelő ítélőképességű gyermeket is meg kell hallgatni.
Miket kell figyelembe venni a kapcsolattartás meghatározásakor?
A kapcsolattartás meghatározásakor az alábbiakról szükséges dönteni:
- a kapcsolattartás gyakoriságáról és annak időtartamáról,
- folyamatos vagy időszakos voltáról,
- felügyelt vagy felügyelet nélküli kapcsolattartás,
- a gyermek átadásának-visszaadásának helyéről, idejéről, módjáról,
- a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról (az önhibán kívül elmaradt kapcsolattartást ugyanis a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb 6 hónapon belül pótolni kell).
Lássunk néhány gyakorlati példát korábbi bírósági ítéleteimből, hogyan is kerül meghatározásra a kapcsolattartás:
- folyamatos kapcsolattartás: minden páros hétvégén péntek délután 16:00 óráig vasárnap délután 18:00 óráig akként, hogy az apa jogosult a kiskorú gyermekekért az anya mindenkori lakóhelyére érte menni, majd köteles a lejárat végén az anyag mindenkori lakóhelyére őket visszavinni és átadni;
- időszakos kapcsolattartás: ez alatt a folyamatos kapcsolattartás szünetel
- nyáron kétszer két hét, melynek időpontját a felek minden év május 31. napjáig előzetesen egyeztetik, ennek hiányában július 15-től július 30-ig és augusztus 15-től augusztus 30-ig a kezdő nap 9:00 órájától a lejárati nap 18:00 órájáig,
- óvodai, iskolai szünetek fele időtartamára, melyet a szülők egy hónappal a szünidő előtt kötelesek meghatározni, ennek hiányában a szünidők első fele, a kezdő nap 9:00 órájától a lejárati nap 18:00 órájáig,
- karácsony, húsvét, pünkösd első napján 9:00 órától 18:00 óráig.
HATÉKONY JOGI SEGÍTSÉG SZÜLŐI FELÜGYELETI JOGGAL, GYERMEKTARTÁSDÍJJAL ÉS KAPCSOLATTARTÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ÜGYEKBEN
Érdemes már az életközösség megszűnését követően haladéktalanul ügyvédhez fordulni annak érdekében, hogy tisztában legyen a lehetőségeivel. Amennyiben házasság felbontásával kapcsolatban hatékony jogi segítségre van szükséged, foglalj időpontot az online időpontfoglaló rendszerünkön keresztül, vagy keresd fel irodánkat a megadott elérhetőségeink egyikén!
A telefonon vagy emailben feltett kérdéseket a teljes tényállás, illetve az üggyel kapcsolatos esetleges iratok ismerete nélkül nem áll módunkban megválaszolni, tanácsadásra kizárólag időpontegyeztetést követően konzultáció keretein belül kerülhet sor.
Ha a díjazással kapcsolatban érdeklődsz, ezen a linken akár az egyes ügytípusokra lebontva arról is olvashatsz, milyen szempontok szerint határozzuk meg a díjainkat:
Ajánljuk figyelmébe családjogi cikksorozatunk többi részét is: