Debrecen

Antall József u. 36., fsz. 1.

+36 20 445 8480

Hétfőtől-péntekig 8-17 között

Hétköznap: 8-17 óráig

Hétvégén irodánk zárva tart

A SZÜLŐI FELÜGYELETI JOG, A GYERMEKTARTÁS ÖSSZEGE ÉS A KAPCSOLATTARTÁS

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin

A családjogi cikksorozatunk első részében a válóper során felmerülő legfontosabb kérdéseket ismertettük (mely IDE KATTINTVA olvasható), melyben szó esett arról, hogy – közös megegyezéssel történő – házasság felbontása esetén melyek azok a járulékos kérdések, melyekkel kapcsolatban a házastársaknak egyezséget kell kötnie annak érdekében, hogy a bíróság a házastársak közös kérelmére fel tudja bontani a házasságot, ezért ebben a bejegyzésben a szülői felügyeleti jog, a gyermektartás összeg meghatározása és a kapcsolattartás legfontosabb szabályait ismertetjük.

SZÜLŐI FELÜGYELETI JOG

A szülői felügyeleti jog tartalmát a Ptk. az alábbiak szerint rögzíti:

  • a gyermek nevének meghatározása,
  • a gyermek gondozása és nevelése, lakóhelyének és tartózkodási helyének meghatározása,
  • a gyermek vagyonának kezelése,
  • a gyermek törvényes képviselete.

A szülői felügyeleti jogot a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság, vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. A közös szülői felügyeleti jog úgy is gyakorolható, hogy a szülők felváltva, azonos időtartamban jogosultak és kötelesek a gyermek nevelésére és gondozására.

A szülőknek meg kell állapodniuk abban, hogy a kiskorú gyermek fölött a szülői felügyeletet kizárólagosan melyikük gyakorolja, vagy esetleg azt közösen kívánják-e a jövőben gyakorolni. A közös szülői felügyeletről való döntés esetén a bíróság a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel elrendelheti, hogy a szülők a gyermekről felváltva, azonos időtartamban gondoskodjanak, vagy ennek hiányában szabályozza a gyermekkel való kapcsolattartást és dönt a gyermek tartásáról. A közös szülői felügyelet elrendelése esetén a bíróság kijelöli a gyermek lakóhelyét. Ha a házastársak közös szülői felügyeletben állapodnak meg, a kapcsolattartás kérdésében nem kell megegyezniük, a gyermek lakóhelyét azonban meg kell határozniuk.

Ha a bíróság a szülőket felváltva, azonos időtartamban jogosítja fel a gyermek gondozására, dönt a szülő által önállóan gyakorolt gondoskodás időtartamának mértékéről – a szünetek és az ünnepek időszakára is kiterjedően -, a gyermek átadása, átvétele módjáról, továbbá szükség esetén a gyermek tartásáról is.

A kizárólagos szülői felügyelet sem jelenti azt, hogy a másik szülő ki lenne zárva a gyermek életéből: ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására csak az egyik szülőt jogosítja fel, a különélő szülő a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekből a gyermek nagykorúságáig nem lehet kizárva, ezek a következők:

  • kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása,
  • szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási hely meghatározása,
  • huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási hely kijelölése,
  • állampolgárság megváltoztatása,
  • iskola, életpálya megváltoztatása.

Ezen felül, a bíróság feljogosíthatja a különélő szülőt a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, és kivételesen a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet teljes körű vagy részleges gyakorlására.

A GYERMEKTARTÁS ÖSSZEGE

A gyermektartásdíj összeg fizetésekor a kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát vélelmezni kell, amely nagykorúságának betöltése után is (legfeljebb a 20. életévéig) fennáll, ha a gyermek még középiskolai tanulmányokat folytat. A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek ezen kívül is jogosult tartásra, ha a középiskolát követő tanulmányainak folytatása érdekében rászorul. 25. életévét betöltött, továbbtanuló nagykorú gyermek tartására csak rendkívüli esetben kötelezhető a szülő.

A gyermektartás összegét a szülő a saját szükséges tartásának terhére köteles biztosítani. Az a szülő, akinél a gyermeket elhelyezték, a tartást elsősorban természetben, a különélő szülő pedig elsősorban pénzben köteles teljesíteni.

A gyermektartás összege elsősorban a szülőknek kell megállapodásától függ: ez történhet úgy is, hogy a különélő szülő a még fennálló időszakra vonatkozó gyermektartásdíj összegének megfelelő egyszeri vagyontárgyat juttat, ebben az esetben a szülőknek meg kell határozni az időtartamot és az összeget, mely a tartást fedezi. A megállapodást gyámhatóságnak vagy bíróságnak kell jóváhagynia.

Ha a szülők nem tudnak megegyezni, a gyermektartásdíj összegéről a bíróság dönt. Az összeg meghatározásánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

  • a gyermek indokolt szükségleteit:
    • ide tartoznak a neveléshez és megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások, valamint
    • azok a rendkívüli kiadások, melyek előre nem láthatóak (pl. baleseti kórházi kezelés költsége, tönkrement laptop vagy mobiltelefon stb.);
  • mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét:
    • ebben az esetben a tényleges és adókedvezményekkel csökkentett bevételt kell alapul venni;
  • a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;
  • a gyermek saját jövedelmét; és
  • a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.

A gyermektartás összege gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százaléka. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni. A gyakorlatban rendszeresen alkalmazásra kerül, hogy a gyermektartás díja a KSH tárgyév elején közzétett fogyasztói árindex mértékével automatikusan emelkedik.

KAPCSOLATTARTÁS

A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A különélő szülő nem csak jogosult, hanem köteles is a gyermekkel kapcsolatot tartani. A kapcsolattartásra a nagyszülő, testvér, a gyermek szülőjének testvére és a szülőjének házastársa is jogosult.

A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására, mely kiterjed a meghatározott ideig történő külföldön tartózkodásra is.

A kapcsolattartásról a szülők egyezséget köthetnek, ennek hiányában a kapcsolattartás módjáról és időtartamáról a bíróság dönt. (Ha házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban, a kapcsolattartásról a szülők megegyezésének hiányában a gyámhatóság dönt.) A döntés előtt a szülőkön túl a megfelelő ítélőképességű gyermeket is meg kell hallgatni.

A kapcsolattartás meghatározásakor az alábbiakról szükséges dönteni:

  • a kapcsolattartás gyakoriságáról és annak időtartamáról,
  • folyamatos vagy időszakos voltáról,
  • felügyelt vagy felügyelet nélküli kapcsolattartás,
  • a gyermek átadásának-visszaadásának helyéről, idejéről, módjáról,
  • a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról (az önhibán kívül elmaradt kapcsolattartást ugyanis a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb 6 hónapon belül pótolni kell).

Lássunk néhány gyakorlati példát korábbi bírósági ítéleteimből, hogyan is kerül meghatározásra a kapcsolattartás:

  • folyamatos kapcsolattartás: minden páros hétvégén péntek délután 16:00 óráig vasárnap délután 18:00 óráig akként, hogy az apa jogosult a kiskorú gyermekekért az anya mindenkori lakóhelyére érte menni, majd köteles a lejárat végén az anyag mindenkori lakóhelyére őket visszavinni és átadni;
  • időszakos kapcsolattartás: ez alatt a folyamatos kapcsolattartás szünetel
    • nyáron kétszer két hét, melynek időpontját a felek minden év május 31. napjáig előzetesen egyeztetik, ennek hiányában július 15-től július 30-ig és augusztus 15-től augusztus 30-ig a kezdő nap 9:00 órájától a lejárati nap 18:00 órájáig,
    • óvodai, iskolai szünetek fele időtartamára, melyet a szülők egy hónappal a szünidő előtt kötelesek meghatározni, ennek hiányában a szünidők első fele, a kezdő nap 9:00 órájától a lejárati nap 18:00 órájáig,
    • karácsony, húsvét, pünkösd első napján 9:00 órától 18:00 óráig.

HATÉKONY JOGI SEGÍTSÉG SZÜLŐI FELÜGYELETI JOGGAL, GYERMEKTARTÁSDÍJJAL ÉS KAPCSOLATTARTÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ÜGYEKBEN

Érdemes már az életközösség megszűnését követően haladéktalanul ügyvédhez fordulni annak érdekében, hogy tisztában legyen a lehetőségeivel. Amennyiben házasság felbontásával kapcsolatban hatékony jogi segítségre van szüksége, foglaljon időpontot, vagy keresse fel irodánkat a megadott elérhetőségek egyikén!

Ajánljuk figyelmébe családjogi cikksorozatunk többi részét is: