A leggyakoribb családjogi kérdésekkel foglalkozó cikksorozatunk harmadik részében ismertetjük, hogyan zajlik a vagyonmegosztás váláskor.
MI TARTOZIK A KÜLÖNVAGYONBA ÉS MI A KÖZÖS VAGYONBA?
A vagyonmegosztás váláskor az úgynevezett vagyonmérleg felállításával kezdődik, melyben meg kell határozni a házastársak külön-, illetve közös vagyonát. A házastársak – házassági vagyonjogi szerződésbe foglalt megállapodása hiányában – közös vagyona mindaz, amelyet a házasságkötés után szereztek. Ez őket egyenlő arányban illeti meg. Fontos tudni, hogy a közös vagyontárgyak terhei (pl. a közös lakásra felvett hitel, mint adósság) is közös.
A különvagyonba tartozik többek között a házasságkötést megelőzően meglévő vagyontárgy, a házasság alatt örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgy, a szokásos méretű személyes használati tárgyak és a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy, illetve a különvagyon helyébe lépett érték. A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon. A közös vagyon megosztása során igényelni lehet a közös vagyonból a különvagyonra, a különvagyonból a közös vagyonra és az egyik házastárs különvagyonából a másik házastárs különvagyonára történő ráfordítások és a másik vagyonból teljesített tartozások megtérítését.
LÁSSUNK EGY PÉLDÁT:
- az egyik házastárs még a házasságkötés előtt kapott egy lakást ajándékba a szüleitől – különvagyon;
- ezt a lakást bérbe adta – a bérleti díj házasságkötés előtt különvagyonnak, házasság után közös vagyonnak számít;
- a házasság alatt a lakását eladta – a vételár külön vagyon;
- ebből az összegből a házasság alatt vásárol egy lakást:
- ha az eladott lakás összegéből sikerül teljes egészében kifizetnie az új lakást, az új lakás különvagyon,
- ha pedig a kapott összeg nem elegendő, és a különbözetet közös pénzből vagy hitelből fedezik a házastársak, úgy közös vagyon keletkezik. Ekkor a különvagyonnal rendelkező házastárs tulajdoni hányada a különvagyon értékéhez, valamint a közösen fizetett összeg vagy felvett hitel feléhez. A másik házastárs tulajdoni hányada csak a közösen fizetett összeg vagy felvett hitel másik feléhez igazodik.
A vagyonközösség fennállása alatt a házastársak vagyonában meglévő vagyontárgyakról azt kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak. A közös vagyonra vagy valamelyik házastárs különvagyonára vonatkozó kötelezettség teljesítéséről pedig azt kell vélelmezni, hogy a teljesítés a közös vagyonból történt. Vagyonmegosztás váláskor csak a vagyonjogi igények egységes rendezésével lehetséges.
Sokan tévesen tudják, hogy öt év házasság után minden vagyon közös. Ez csak a különvagyonhoz tartozó, szokásos vagyontárgyakra (pl. egy különvagyoni lakásban található étkészletre, bútorra, televízióra stb.) vonatkozik.
A közös- és különvagyon további részleteit egy következő bejegyzésben fogjuk ismertetni.
VAGYONMEGOSZTÁS VÁLÁSKOR VAGY VÁLÁS ELŐTT?
Ha a házastársak között egyetértés van, a közös vagyon megosztása megtörténhet ügyvéd előtt szerződésbe foglalt egyezséggel. A vagyonmérleg felállítása ebben az esetben is nélkülözhetetlen. A házastársaknak pedig abban kell megállapodniuk, hogy melyik vagyontárgy milyen értéken kerül a házastárs birtokába, illetve el kell számolni a fennálló, átvállalt terhekkel is (például a lakáshitellel). A két „jutó” közötti értékkülönbséggel el kell számolni egymás között.
Egyrészt a jogszabályi előírás miatt elengedhetetlen az ügyvéd által készített szerződés (kivéve, ha csak ingókat osztottak meg, és ezt már végre is hajtották). Másrészt, ha ingatlant is érint a dolog, az ingatlan-nyilvántartási tulajdonjog átvezetése csak ellenjegyzett okirat alapján valósítható meg.
Ha a házastársak nem tudnak megegyezni, a vagyonmegosztást bíróság előtt lehet kezdeményezni. A közös vagyonból a házastársat megillető hányadot a vagyonközösség megszűnésekor fennállt állapot és érték szerint kell megállapítani. A vagyonközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben bekövetkezett értékváltozást figyelembe kell venni, kivéve, ha az az egyik házastárs magatartásának az eredménye. Ha a vagyontárgyat tartozás terheli, azt a házastársak egymás közti viszonyában az a házastárs viseli, aki a megosztást követően a vagyontárgy tulajdonosa lett.
Annak meghatározásánál, hogy a vagyonmegosztás során egyes vagyontárgyak melyik házastárs tulajdonába kerüljenek, a bíróság elsősorban a házastársak egyező nyilatkozatát veszi figyelembe.
Az egyik házastárs foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége folytatásának céljára szolgáló vagyontárgyak elsősorban az adott foglalkozást gyakorló, vagy egyéni vállalkozói tevékenységet folytató házastársat illetik meg.
A VAGYONMEGOSZTÁS VÁLÁSKOR SZERZŐDÉSBEN CÉLSZERŰ, HOGY MEGTÖRTÉNJEN
Ügyfeleinknek minden esetben javasoljuk, és törekszünk arra, hogy közös megegyezés keretein belül, szerződéssel kerüljön sor vagyonmegosztásra váláskor. Ez ugyanis a minden félnek gyorsabb és költséghatékonyabb megoldás. Bírósági eljárás esetén számítani kell magas összegű illetékre (egy átlagos lakás vagy családi ház esetén már könnyen elérhető a 1.500.000.- Ft összegű illetékplafon), több százezer forintos esetleges szakértői költségekre, lényegesen magasabb ügyvédi munkadíjra, és nem utolsó sorban, a hosszú ideig elhúzódó tárgyalássorozatra.
Lényeges, hogy míg a házasság felbontása minden esetben egy bírósági eljárással jár, a közös vagyon megszüntetése nem feltétlenül. Amennyiben mégsem sikerül megegyezni, és bírósági eljárásra kerül sor, a két eljárás között sem időben, sem lefolytatásban nincs összefüggés. A két ügy egymás előtt és után, attól függetlenül is megindítható. Az egyetlen kapcsolódási pont, hogy ha a vagyonjogi per zajlott le előbb, és abban megállapították az életközösség megszűnésének időpontját, azt a házasság felbontása iránti perben is figyelembe kell venni. Ha a két eljárás párhuzamosan zajlik, az életközösség megszűnésének időpontját minden esetben a házasság felbontása iránti perben eljáró bíróság állapítja meg.
HATÉKONY JOGI SEGÍTSÉG VÁLÁSKOR VAGYONMEGOSZTÁSI ÜGYEKBEN
Érdemes már az életközösség megszűnését követően haladéktalanul ügyvédhez fordulni annak érdekében, hogy tisztában legyen a lehetőségeivel. Amennyiben vagyonmegosztás ügyével kapcsolatban hatékony jogi segítségre van szükséged, foglalj időpontot az online időpontfoglaló rendszerünkön keresztül, vagy keresd fel irodánkat a megadott elérhetőségeink egyikén!
A telefonon vagy emailben feltett kérdéseket a teljes tényállás, illetve az üggyel kapcsolatos esetleges iratok ismerete nélkül nem áll módunkban megválaszolni, tanácsadásra kizárólag időpontegyeztetést követően konzultáció keretein belül kerülhet sor.
Ha a díjazással kapcsolatban érdeklődsz, ezen a linken akár az egyes ügytípusokra lebontva arról is olvashatsz, milyen szempontok szerint határozzuk meg a díjainkat:
Ajánljuk figyelmébe családjogi cikksorozatunk többi részét is: