Debrecen

Antall József u. 36., fsz. 1.

+36 20 445 8480

Hétfőtől-péntekig 8-17 között

Hétköznap: 8-17 óráig

Hétvégén irodánk zárva tart

A JOGI SZEMÉLYEK DÖNTÉSHOZÓ SZERVÉNEK GYŰLÉSÉRE, VALAMINT A TÁRSASHÁZI GYŰLÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A VESZÉLYHELYZET IDEJE ALATT

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin

A Kormány 2020. november 16. napján megjelent 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelete a veszélyhelyzetre tekintettel újból bevezeti a jogi személyek gyűléseire vonatkozó eltérő szabályait, mely – jelen állás szerint –  2021. február 08. napjáig lesz hatályban. Ebben a bejegyzésben a jogi személyek (gazdasági társaságok, egyesületek, alapítványok), illetve a társasházak gyűléseire a veszélyhelyzet ideje alatt vonatkozó szabályokról lesz szó.

A JOGI SZEMÉLYEK GYŰLÉSE

A jogi személyek döntéshozó szervének ülése — legyen az taggyűlés, közgyűlés, küldöttgyűlés, rész közgyűlés — nem tartható meg a tag személyes részvételével, akkor sem, ha az ülést még a rendelet hatálybalépése előtt hívták össze. (Ez alól kivétel, ha a jogi személy döntéshozó szerve vagy az egyszemélyes jogi személy tagja, alapítója a veszélyhelyzet idején alkalmazandó kijárási korlátozások, illetve a védelmi intézkedések betartása mellet sem akadályozott a döntéshozatalban.) 

Az előbbiek miatt a döntéshozó szerv ülése vagy „elektronikus hírközlő hálózat” (például Skype, Teams vagy Zoom) útján való részvétellel tartható meg, vagy az ügyvezetés kezdeményezésére határozathozatalra ülés tartása nélkül is sor kerülhet (akkor is, ha a létesítő okirat ilyen lehetőséget nem biztosít, vagy ettől eltér). Az elektronikus úton történő gyűlésről érdemes – természetesen a megjelentek jóváhagyásával – videófelvételt készíteni, mely gyakorlatilag helyettesíti a jegyzőkönyvet, ennek hiányában a szokásos módon kell azt papír alapon elkészíteni.

Legfeljebb 5 fős tagsággal bíró jogi személyek esetén, ha a határozatképesség a fentiek alkalmazásával biztosítható, úgy a döntéshozatal módját és feltételeit úgy kell meghatározni, hogy abban minden tag részt vehessen. Amikor a jogi személy létesítő okirata az elektronikus hírközlő eszközök használatának, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatalnak a szabályairól nem, vagy a rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik, úgy a szabályok megállapítására és a tagokkal való közlésére a jogi személy ügyvezetése, több vezető tisztségviselő esetén a munkáltatói jogok gyakorlására felhatalmazott vezető jogosult. Az 5-10 fő közötti taglétszámmal rendelkező jogi személyek esetén a tagok többsége jogosult kérni az elektronikus úton vagy ülés tartása nélküli döntéshozatalról való döntést, míg a 10 fő feletti tagsággal rendelkező jogi személyek esetén a jogi személy ügyvezetése kezdeményezheti azt.

A fenti módokon összehívott gyűlések esetén fontos betartani a következő szabályokat:

a) a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás nem mellőzhető, a határozat tervezetét a taggal közölni kell;

b) elektronikus hírközlő hálózat alkalmazása esetén a jelenlétre vonatkozóan

– meg kell határozni a tagok azonosítását lehetővé tevő és kölcsönös, korlátozásmentes kommunikációt lehetővé tevő eszközöket,

– ha az ügyvezetés a tagokat nem ismeri, úgy a személyazonosság igazolásának módját

c) ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén

– a szavazat megküldésére legalább 15 napot kell biztosítani;

– a határozathozatali eljárás akkor lehet eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén;

– a szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül az ügyvezetésnek meg kell állapítania a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közölnie kell a tagokkal;

– a tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye (név, lakóhely vagy székhely, szervezet esetén képviselőjének neve), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése (több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma) és az arra adott szavazat

– a tag a szavazatát e-mail útján is megküldheti

A jogi személy felügyelőbizottságának és állandó könyvvizsgálójának tájékoztatására és az ülésen való részvételére a tagokra vonatkozó szabályok vonatkoznak.

Az ülést az arra kijelölt vezető tisztségviselő vezeti le és az ülés jegyzőkönyvét is ő készíti el. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés megtartásának körülményeit is. Jelenléti ívet nem kell készíteni, azonban a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait. A jegyzőkönyvet az ülést levezető vezető tisztségviselő írja alá.

AZ ÜGYVEZETÉS DÖNTÉSHOZATALA

Amennyiben az elektronikus hírközlő hálózat igénybevételének vagy az ülés tartása nélküli szavazásnak fent ismertetett feltételei nem állnak fenn, de a

  • jogi személy törvényes működésének fenntartásához szükséges,
  • a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges
  • az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben

szükséges, a jogi személy ügyvezetése fog dönteni.

A veszélyhelyzet idejére az ügyvezetés hatáskörét a rendelet korlátozza, így

a) a létesítő okiratot nem módosíthatja (kivéve a jogszabályváltozás miatti módosítás esetét);

b) a jogi személy jogutód nélküli megszűnéséről nem dönthet;

c) a jogi személy átalakulását, egyesülését vagy szétválását nem határozhatja el, és folyamatban lévő átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó kérdésben nem dönthet;

d) korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság esetén a jegyzett tőke leszállításáról nem dönthet;

e) pótbefizetésről vagy egyéb tőkepótlásról csak akkor dönthet, ha az a tagok jogi személyben fennálló részesedése mértékét nem érinti, és a pótbefizetésre vagy egyéb befizetésre kötelezettek ehhez előzetesen írásban hozzájárulnak.

Az ügyvezetés csak akkor hozhat döntést, ha a szavazatok 25%-át meghaladó részesedéssel rendelkező tagok a döntés meghozatalát megelőző írásbeli véleményükben legalább a szavazatok 51%-át elérő mértékben a határozati javaslattal szemben nem tiltakoznak, ezen túl az általa meghozott határozatokért, a vezető tisztségviselőre irányadó általános felelősségi szabályok szerint felelős.

A fentiek szerint meghozott kérdéseket, melyekben ügyvezetési döntés született, a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belülre összehívott rendkívüli ülésen újra napirendre kell tűzni. Ha ennek következményeként a döntés megváltoztatásra vagy hatályon kívüli helyezésre kerül, az nem érinti az ezt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket.

TESTÜLETI DÖNTÉSHOZATAL

Amennyiben az ügyvezetést testület látja el, illetve működik felügyelőbizottság, audit bizottság stb., a testület és a bizottság is jogosult elektronikus hírközlő hálózat útján vagy írásban döntést hozni. az alkalmazásuk, illetve az ülésezés és a döntéshozatal szabályait a testület elnöke, akadályoztatása esetén helyettese, ennek hiányában az elnök által kijelölt, valamennyi hiányában pedig az ügyvezetés által felkért tag határozza meg.

Ha testület tagjainak minimális létszámát jogszabály vagy a létesítő okirat határozza meg és számuk ez alá csökken vagy a tag a járványhelyzet miatt nem tud eljárni, a rendelet a többi tag lesz jogosult a döntéshozatalra. A határozatképességnél a döntésre képes tagokat kell figyelembe venni, a határozatot a határozatot pedig ebben az esetben is szótöbbséggel kell meghozni, valamint, ha egyetlen döntésképes tag maradt csak, ő egyedül is jogosult a határozat meghozatalára.

Ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének vagy testületi tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnik meg – kivéve a visszahívás, halál vagy jogutód nélküli megszűnés, a vezető tisztségviselő cselekvőképességének korlátozása vagy a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi okokat, és a felügyeleti jogkörében eljáró hatóság vagy bíróság határozatával történő megszűnés esetét –, a megbízatás alapítói határozat vagy döntéshozó szervi határozat hiányában a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad, és a vezető tisztségviselő, a testületi tag, valamint az állandó könyvvizsgáló legkésőbb eddig az időpontig köteles feladatát ellátni.

A jogi személy szervei az írásbeli jognyilatkozataikat a tag e-mail címére is megküldhetik, ebben az esetben viszont az írásbeli jognyilatkozatot minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással (AVDH) való hitelesítéssel kell aláírni (ez Ügyfélkapun keresztül lehetséges). Ugyanez érvényes a tagnak a jogi személynek címzett jognyilatkozataira.

A TÁRSASHÁZI GYŰLÉSEK

Főszabály szerint a veszélyhelyzet ideje alatt a társasház nem tarthat közgyűlést. Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, ebben a tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie.

Kivételesen mégis közgyűlést kell tartani, ha azt a tulajdoni hányadok 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik. Ebben az esetben a döntés csak írásbeli szavazással hozható meg, ideértve azon tárgykörökben való döntést is, melyekben azt a szervezeti-működési szabályzat vagy korábban hozott közgyűlési döntés kizárja. Az írásbeli szavazás módjára a szervezeti-működési szabályzat rendelkezései az irányadók. Ilyen rendelkezés hiányában az írásbeli szavazás részletszabályait – ideértve az eredmény megállapítását is – a közgyűlési meghívóban kell megállapítani. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke – a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül – írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni.

Írásbeli nyilatkozatnak tekinthető az egyébként írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (pl. e-mail, internetes alkalmazás) tett nyilatkozat is, ha azonosítható

  • a nyilatkozattevő személye;
  • a nyilatkozat tartalma;
  • a nyilatkozat megtételének időpontja; és
  • a címzett személye.

Az intézőbizottság abban az esetben is ellátja a feladatait, ha a feladatok ellátására képes tagok száma az eredetileg megválasztott taglétszámhoz képest vagy a társasházi törvényben rögzített minimumlétszám alá csökken.

A veszélyhelyzet ideje alatt a közgyűlés nem mentheti fel megbízatásából a közös képviselőt vagy az intézőbizottságot. A közös képviselői, illetve intézőbizottsági megbízatás a tisztséget ellátó személy által sem szüntethető meg, a feladataikat változatlanul kötelesek ellátni. A megbízatás amennyiben a veszélyhelyzet ideje alatt járna le, úgy az a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad.

Ha a közös képviselő megbízatása nem a fent ismertetett okból, hanem más okból szűnne meg vagy a közös képviselő a veszélyhelyzettel összefüggő okból nem tudja feladatait ellátni, az új közös képviselő megválasztásáig a feladatainak ellátását a számvizsgáló bizottság veszi át, számvizsgáló bizottság hiányában vagy annak akadályoztatása esetén pedig bármely tulajdonostárs elláthatja. Amennyiben valamely, új közös képviselő választására okot adó fenti körülmény bekövetkezik, úgy az új közös képviselőt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megválasztani.

Bízom benne, hogy a fenti szabályok megfelelő alkalmazásával sikerül a veszélyhelyzet ideje alatt elengedhetetlen gyűléseket elsősorban biztonságosan, másodsorban pedig jogszerűen megszervezni!

Amennyiben a témával kapcsolatban hatékony jogi segítségre van szüksége, foglaljon időpontot konzultációra IDE kattintva, vagy keresse fel irodánkat a ‘KAPCSOLAT’ gomb alatti elérhetőségek egyikén!