A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁS ISMÉRVEI

A kis- és középvállalkozás mellett kevesebb alkalommal hangzik el egy, a gazdasági életben is számszerűsíthető kategória, a mikrovállalkozás. Valószínűleg minden cégvezető könnyedén meg tudja határozni saját szavaival azt, hogy a vállalkozása melyik kategóriába esik. Ennek a pontos feltételeit azonban törvény is rögzíti.

KIK MINŐSÜLNEK MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSNAK?

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény tartalmazza azokat az értékhatárokat, létszámkorlátokat és egyéb szempontokat, amelyek alapján eldönthető, hogy egy adott vállalkozás kis- és középvállalkozásnak minősül-e. Azon belül is meghatározható, hogy a mikro-, kis- vagy a középvállalkozás méretkategóriájába tartozik-e. A méret szerinti besoroláshoz a vállalkozásra vonatkozó három gazdasági mutató szükséges, melyekre vonatkozóan a törvény felső korlátot határoz meg.

Mikrovállalkozás

Mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Kisvállalkozás

Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Középvállalkozás

Középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A kis- és középvállalkozás minősítő feltételeinek teljesülése

A mikro-, kis és középvállalkozás kategóriába történő besoroláshoz a fent említett három gazdasági mutató közül csak kettőnek kell megfelelnie a vállalkozásnak. A foglalkoztatotti létszámra vonatkozó feltételnek mindenképp teljesülnie kell. Azonban – tekintettel arra, hogy a feltétel vagylagos – az éves nettó árbevételre vagy a mérlegfőösszegre vonatkozó kritérium közül elegendő, ha csak az egyiket teljesíti a vállalkozás.

Az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által megállapított, a kis- és középvállalkozás üzleti évének lezárásakor érvényes deviza középárfolyamot kell alkalmazni. Újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza középárfolyamot kell alkalmazni.

Melyik vállalkozás nem minősül kis- és középvállalkozásnak?

Az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat (magyar vagy külföldi) közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése meghaladja a 25 százalékot, abban az esetben sem minősülhet kis- és középvállalkozásnak, ha a gazdasági mutatók alapján felállított kritériumoknak eleget tesz.

Tehát egy vállalkozás csak akkor sorolható a kis- és középvállalkozás kategóriába, ha benne az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése 25 százaléknál nem több. Mindemellett természetesen a fent említett foglalkoztatotti létszámra és a nettó árbevételre vagy a mérlegfő­összegre vonatkozó értékhatároknak is eleget kell tennie.

Kivételek a korlátozás alól

Nem kell alkalmazni az imént részletezett korlátozást az alábbi befektetők részesedése esetében:

• • állami befektető társaságok;

• • finanszírozáshoz való hozzáférés elősegítése céljából rendszeresen kockázatitőke-befektetést folytató egyének vagy csoportok, akik vagy amelyek a tőzsdén nem jegyzett vállalkozások alaptőkéjébe fektetnek be, azzal a feltétellel, hogy az érdekeltségük az adott vállalkozásban kevesebb, mint 1.250.000.- Eurónak megfelelő forintösszeg;

• • szövetkezeti üzletrészt hasznosító gazdasági társaság;

• • felsőoktatási intézmények, nem felsőoktatási intézmény keretében működő oktatási és szaktanácsadási intézmények, a felső- vagy középfokú oktatás gyakorlati háttereként termelő tevékenységet folytató tangazdaságok és tanüzemek, nonprofit kutatási központok, valamint nem felsőoktatási intézmények szervezeteként –költségvetési formában működő – egyéb kutatóhelyek;

• • a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdésének 53. pontjában meghatározott intézményi befektetők;

• • az évi 10 millió Eurót, illetve az annak megfelelő forintösszeget meg nem haladó költségvetéssel és kevesebb, mint 5.000 lakossal rendelkező helyi önkormányzatok.

Az egyéni vállalkozás minősítése az adóbevallása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. 

A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁS MINŐSÍTÉS VÁLTOZÁSA

Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket (nettó árbevétel, mérlegfőösszeg), vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a kis- és középvállalkozás minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.

A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK ÉS TULAJDONI VISZONYOK

A kis- és középvállalkozás besorolás meghatározásánál figyelemmel kell lenni a támogatást igénylő kapcsolt és partnervállalkozásaira.

Önálló vállalkozás

Önálló vállalkozás az a vállalkozás, amely nem minősül partnervállalkozásnak, illetve kapcsolódó vállalkozásnak.

A vállalkozás akkor is önállónak minősül, ha az alábbi típusú befektetők bármelyike 25–50%-ot birtokol a vállalkozás tőkéjéből vagy szavazati jogaiból:

• • nyilvános befektetési vállalkozások, kockázatitőke-társaságok, üzleti angyalok (melyek maximum befektetése 1.250.000.- Euro);

• • egyetemek vagy nonprofit kutatóközpontok;

• • intézményi befektetők, regionális fejlesztési alapok;

• • 10 millió Euronál kisebb éves költségvetéssel rendelkező és kevesebb mint 5.000 lakost képviselő független helyi hatóságok.

Partnervállalkozás

Amennyiben a vállalkozás részesedése egy másik vállalkozásban legalább 25%-os, de nem haladja meg az 50%-ot, a két vállalkozás egymás partnervállalkozásának minősül.

Kapcsolódó vállalkozás (vagy kapcsolt vállalkozás)

Kapcsolódó (vagy kapcsolt) vállalkozásnak azok a vállalkozások minősülnek, amelyek úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy az egyik vállalkozás szavazati jogai felett a másik vállalkozás közvetlenül vagy közvetve döntő ellenőrzést gyakorol, vagy képes arra, hogy meg­határozó befolyása legyen a vállalkozásra. Amennyiben a részesedés, vagy a szavazatok aránya más vállalkozásokban meghaladja az 50%-os küszöbértéket, akkor a vállalkozásokat kapcsolódó vállalkozásnak kell tekinteni.

Két vagy több vállalkozás kapcsolódik egymás­hoz, amennyiben:

• • az egyik vállalkozás a tulajdonosok vagy a tagok szavazati jogainak többségével rendel­kezik egy másikban;

• • az egyik vállalkozásnak jogában áll, hogy a másiknak az igazgatási, irányító vagy fel­ügyelő testületében a többséget megválassza vagy visszahívja;

• • egy vállalkozás alapító okirata vagy társa­sági szerződése az egyik vállalkozást felhatalmazza arra, hogy meghatározó befolyást gyakorol­jon a másik felett;

• • az egyik vállalkozás – más tulajdonosokkal kötött megállapodás alap­ján – birtokolja a tagok szavazati jogainak többségét a másikban.

Azok a vállalkozások, amelyek egy magán­személy vagy (közösen fellépő) magánsze­mélyek egy csoportja révén ilyen jellegű kapcsolatban állnak, ugyancsak kapcsolt vállal­kozásnak tekintendők, amennyiben tevékeny­ségüket ugyanazon vagy szomszédos piacokon folytatják.

HÁNY MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁS MŰKÖDIK MAGYARORSZÁGON?

A cikk készítésének idején a KSH adatbázisából az elérhető legfrissebb információkat használtuk fel. A 2021-re publikált adatok alapján

• • 0 fős mikrovállalkozás:            41.732 db,

• • 1 fős mikrovállalkozás:            604.145 db,

• • 2-9 fős mikrovállalkozás:        196.878 db,

• • kisvállalkozás:                         36.119 db, míg

• • középvállalkozás:                    5.602 db működött Magyarországon.

Ez összesen 884.476 vállalkozás, amelyek összesen 2.128.992 főt foglalkoztattak. Miután 2022 IV. negyedévében a gazdaságilag aktív foglalkoztatottak száma kb. 4.891.400 fő volt, látható, hogy a társadalom keresőképes részének majdnem a felét a mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatják.

Fontos tehát az, hogy ezeknek a vállalkozásoknak az életképessége és versenyképessége megmaradjon. A gazdasági tevékenység pedig szorosan összefügg a jogi ügyekkel is, így tehát ezek fenntartásához és fokozásához elengedhetetlen az, hogy a cégek pénzügyi, jogi és – a kettő metszetét jelentő – üzleti szempontból megfelelően működjenek.

(2023 májusára ezek az adatok sajtóhírek szerint csökkenő tendenciát mutatnak, a mikro-, kis- és középvállalkozások közül a legfrissebb információk alapján többet szüntettek/szüntetnek meg, mint ahányat megalapítanak.)

MILYEN TERÜLETEN TUDUNK SEGÍTSÉGET NYÚJTANI A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁS SZÁMÁRA?

Ügyvédre minden kis- és középvállalkozásnak szüksége van. A kérdés csak az, hogy mikor jut el a vállalkozás üzletileg vagy szakmailag arra a pontra, hogy az ügyvédi segítség valóban folyamatosan legyen jelen a cég életében.

Irodánk állandó vagy eseti jelleggel az alábbi jogterületeken vállal ügyeket és jogi tanácsadást a gazdasági élet szereplői számára:

• • SZERZŐDÉSES ÜGYEK

• • PERES ÉS PEREN KÍVÜLI KÉPVISELET

• • MUNKAJOG

• • GDPR

• • TÁRSASÁGI JOG

• • KÖVETELÉSKEZELÉS

• • SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA

ÁLLANDÓ JOGI KÉPVISELET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE

Küldetésként tűztük ki azt, hogy az állandó jogi képviseletet a nagyvállalatok mellett a mikro-, kis- és középvállalkozások számára is elérhetővé tudjuk tenni. Ennek érdekében alakítottuk ki kifejezetten a KKV-kra szabott Business csomagjainkat.

Ha ezzel kapcsolatban keresnéd irodánkat, foglalj időpontot a Facebook oldalunkon található ‘Foglalás most’ gombra kattintva, vagy keresd fel irodánkat a megadott elérhetőségeink egyikén!

Ha a díjazással kapcsolatban érdeklődsz, ezen a linken akár az egyes ügytípusokra lebontva arról is olvashatsz, milyen szempontok szerint határozzuk meg a díjainkat: