Írta: Dr. Andirkó Balázs István LL.M. ügyvéd, compliance és ingatlanforgalmi szakjogász
A kft. alapítás a magyar cégalapítási gyakorlat legelterjedtebb formája. Az ehhez kapcsolódó, széles körben elérhető tájékoztatók jelentős része ugyanakkor elavult vagy pontatlan, és a tévedések rendszerint két ponton jelentkeznek: az eljárás költségeinél, valamint a törzstőke befizetésének szabályainál.
Ebben a cikkben ismertetjük a kft. alapítás teljes menetét a cégnév kiválasztásától a cégbírósági döntésig, kitérve az egyszerűsített és az általános cégeljárás közötti lényegi eltérésekre, továbbá azokra a tipikus hibákra, amelyek a bírósági gyakorlat tanúsága szerint a bejegyzési kérelem elutasításához vezetnek. Amennyiben a társasági forma kiválasztása még nyitott kérdés, a cégalapítás legfontosabb tudnivalóiról szóló korábbi cikkünk valamennyi társasági formát áttekinti.
MENNYIBE KERÜL EGY KFT. ALAPÍTÁS?
A kft. alapítás illetékmentes, a bejegyzés közzététele pedig ingyenes. Ezt az illetékekről szóló törvény 45. § (1a) bekezdése, illetve a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről szóló IM rendelet 5. § (3) bekezdése rögzíti. Az állami eljárásnak tehát nincs illetéke és nincs közzétételi költségtérítése.
Ennek azért van jelentősége, mert a nyilvánosan elérhető tájékoztatók számottevő része ma is 100 000 forint illetéket és 5 000 forint közzétételi költségtérítést jelöl meg. Ez az információ korlátolt felelősségű társaság esetében elavult. A közzététel ingyenessége 2017 tavaszától érvényesül, a kft-re vonatkozó illetékmentesség pedig a hatályos szabályozás szerint az eljárás típusától függetlenül fennáll: egyszerűsített és általános cégeljárásban egyaránt.
Összehasonlításként: a zártkörűen működő részvénytársaság bejegyzésének illetéke 100 000 forint, egyszerűsített eljárásban 50 000 forint, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetében pedig 50 000 forint.
Kft. alapítása esetén tehát ténylegesen felmerülő költségként az ügyvédi munkadíj, valamint az esetleges járulékos tételek — például a névfoglalás — jelentkeznek. A törzstőke ezektől elkülönítendő: az nem elköltött összeg, hanem a társaság saját vagyona. Az ügyvédi munkadíj mértékét jogszabály nem állapítja meg, az a felek szabad megállapodásának tárgya.
A TÖRZSTŐKE ÉS A VAGYONI HOZZÁJÁRULÁS SZABÁLYAI
A törzstőke és a törzsbetét törvényi minimuma
A kft. törzstőkéje nem lehet kevesebb hárommillió forintnál, az egyes tagok törzsbetéte pedig nem lehet kevesebb százezer forintnál (Ptk. 3:161. §). A tagok törzsbetétei eltérő mértékűek lehetnek, és egy tagnak több törzsbetéte is lehet.
Mekkora összeget kell a kft. alapítás esetén befizetni?
Ezen a ponton jelentkezik a legelterjedtebb tévhit: sokan úgy tudják, hogy a hárommillió forint felét a kft. alapítás során azonnal rendelkezésre kell bocsátani a társaság részére.
A Ptk. nem ír elő kötelező minimum pénzbefizetést az alapítás időpontjában. Amennyiben a társasági szerződés így rendelkezik, a nyilvántartásba vételig a teljes pénzbeli vagyoni hozzájárulást nem szükséges befizetni; a tag ilyenkor a hozzájárulását egészben vagy részben az osztalékfizetés szabályai szerint felosztható nyereségből is megfizetheti (Ptk. 3:162. § (1) bekezdés).
A törvény ugyanakkor végső határidőt szab. Ha a bejegyzéstől számított második teljes üzleti év végéig nem történt meg a teljes befizetés, a hátralékot a második teljes üzleti évről készült beszámoló elfogadásától számított három hónapon belül a társaság rendelkezésére kell bocsátani (Ptk. 3:162. § (2) bekezdés). Az ennél a tagra nézve kedvezőbb szerződéses kikötés semmis.
Fontos, és a gyakorlatban gyakran figyelmen kívül hagyott következmény, hogy a be nem fizetett törzsbetét a tag helytállási kötelezettségét keletkezteti: a még nem teljesített vagyoni hozzájárulás összegének erejéig a tag helytáll a társaság tartozásaiért (Ptk. 3:162. § (4) bekezdés). A korlátolt felelősség tehát ebben az esetben nem teljes körű.
A nem pénzbeli hozzájárulás és az ötven százalékos szabály
Az ötven százalékos követelmény valóban létezik, azonban nem a pénzbeli, hanem a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásra vonatkozik.
Amennyiben a kft. alapítás során az apport értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, az apportot a bejegyzési kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani (Ptk. 3:163. § (1) bekezdés). Ennél alacsonyabb arány esetén a fennmaradó részt a társasági szerződésben meghatározott időpontig kell szolgáltatni, azzal, hogy a bejegyzéstől számított három évnél hosszabb határidő a három évet meghaladó részében semmis.
Apport tárgya lehet dolog tulajdonjoga vagy vagyoni értékű jog, továbbá elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés. Nem lehet apport a tag munkavégzésre vagy személyes közreműködésre irányuló kötelezettségvállalása (Ptk. 3:99. § (1) bekezdés). Az apport túlértékelése önálló kockázatot hordoz: ha az átruházáskori érték nem éri el a létesítő okiratban megjelölt összeget, a különbözetet a társaság öt éven belül követelheti, az a tag pedig, aki a túlértékelésről tudomással bírt, a szolgáltatóval egyetemlegesen felel.
Estimated reading time: 13 percek
A KFT. ALAPÍTÁS MENETE LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE
1. A cégnév kiválasztása és a névfoglalás
A cégnévnek tartalmaznia kell a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót. A vezérszó a cégnévben az első helyen áll, és lehet idegen nyelvű kifejezés, rövidítés vagy mozaikszó is, latin betűkkel feltüntetve. A vezérszón kívül a Ctv. 3. §-a alapján csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően, a gyakorlatban azonban ez nem érvényesül, számos ügyfelünk cégneve áll nem magyar szavakból.
A cégnévnek egyértelműen különböznie kell valamennyi, az ország területén bejegyzett cég elnevezésétől — a cégforma különbözősége mellett is —, és nem kelthet megtévesztő látszatot, különösen a tevékenységi kört és a választott cégformát illetően.
Célszerű élni a névfoglalás lehetőségével. A cégbíróság a kérelmet egy munkanapon belül megvizsgálja, és ha a név bejegyezhető, hatvan napos időtartamra lefoglalja a kérelmező részére. Ezen időszak alatt más jogalany az adott névvel nem jegyezhető be. További előnye, hogy névfoglalás esetén a cégbíróság a bejegyzési eljárásban a cégnév jogszabályszerűségét már nem vizsgálja, így egy lehetséges elutasítási ok kiesik.
2. A székhely meghatározása
A cég székhelye a bejegyzett iroda: a társaság levelezési címe, ahol az üzleti és hivatalos iratok átvétele, érkeztetése, őrzése és rendelkezésre tartása történik. A székhelyet cégtáblával kell megjelölni.
Székhely olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult — ideértve a székhelyszolgáltatás útján biztosított székhelyhasználatot is. A bejegyzési kérelemhez csatolni kell a székhelyhasználat jogszerűségéről szóló, legalább teljes bizonyító erejű magánokiratot.
3. Az ügyvezető kijelölése
Az első vezető tisztségviselőt a létesítő okiratban kell kijelölni; ez a létesítő okirat kötelező tartalmi eleme (Ptk. 3:5. §). Ügyvezető az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenység ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
A megbízatás a Ptk. főszabálya szerint öt évre szól, és az ügyvezető a feladatát a társasággal kötött megállapodása szerint megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban egyaránt elláthatja.
Az alapítás előtt indokolt a kizáró okok ellenőrzése. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült; akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak; illetve akit a vezető tisztségviselői tevékenységtől tiltottak el (Ptk. 3:22. §). Ez nem formai kérdés: egyszerűsített cégeljárásban a kizáró ok fennállása önálló elutasítási ok.
Gyakorlati szempontból lényeges, hogy az ügyvezető képviseleti jogának korlátozása, megosztása, illetve nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos (Ptk. 3:196. § (1) bekezdés). A belső korlátozás megszegésével tett nyilatkozat tehát a szerződő partner irányában köti a társaságot.
4. A létesítő okirat elkészítése
Többszemélyes kft. esetén a létesítő okirat neve társasági szerződés, egyszemélyes kft. esetén alapító okirat (Ptk. 3:94. §).
Az okiratot valamennyi alapító tagnak alá kell írnia, és közjegyzői okiratba vagy ügyvéd, illetve kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni (Ptk. 3:95. §). A két forma egymás alternatívája, nem együttes feltétel.
Kötelező tartalmi elemek: a cég neve, székhelye, célja vagy fő tevékenysége, az alapítók neve és lakóhelye vagy székhelye, a teljesítendő vagyoni hozzájárulások, azok értéke, a rendelkezésre bocsátás módja és ideje, valamint az első vezető tisztségviselő személye.
5. A kft. alapítás bejegyzési kérelem benyújtása
A cégalapítást a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásától vagy ügyvédi, illetve kamarai jogtanácsosi ellenjegyzésétől számított harminc napon belül be kell jelenteni a nyilvántartó bíróságnak (Ptk. 3:100. §, valamint a Ctv. 34. §-a). A cégbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező (Ctv. 32. § (4) bekezdés).
6. A cégbírósági döntés
A cégbíróság a kérelmet annak érkezésétől számított legkésőbb három munkanapon belül formai szempontból megvizsgálja, és meghatározott hiányosságok esetén hiánypótlás nélkül visszautasítja. Az érdemi döntés határideje ezt követően az eljárás típusától függ, és a két eljárási forma között e tekintetben lényeges a különbség.
EGYSZERŰSÍTETT VAGY ÁLTALÁNOS CÉGELJÁRÁS?
| Egyszerűsített eljárás | Általános eljárás | |
|---|---|---|
| Alapja | kitöltött szerződésminta | egyedi létesítő okirat |
| Döntési határidő | az adószámról szóló adóhatósági értesítéstől számított 1 munkanap | a kérelem érkezésétől számított 15 munkanap |
| Hiánypótlás | nincs | van, a nyolcadik munkanapig kiadott végzéssel |
| Testreszabhatóság | kizárólag ott, ahol a minta kifejezetten megengedi | teljes |
| Illeték kft. esetén | 0 Ft | 0 Ft |
Szerződésminta alkalmazásával történő kft. alapítás esetén a létesítő okirat tartalmát kizárólag a kitöltött mintában foglalt rendelkezések alkotják. A minta csak abban a részében és csak olyan adatra vonatkozóan bővíthető, amelyet kifejezetten lehetővé tesz; egyebekben nem bővíthető. Amennyiben tehát egyedi rendelkezésre van szükség — például az üzletrész átruházásának korlátozására, a törvénytől eltérő szavazati rendre vagy sajátos működési szabályokra —, a szerződésminta nem alkalmazható.
A gyorsaságnak ugyanakkor ára van: egyszerűsített cégeljárásban hiánypótlásra nem kerül sor. Egyetlen hiba vagy hiányzó melléklet sem javítható utólag, az a kérelem elutasítását eredményezi. Ebben az eljárásban a törvényességi vizsgálat érdemben a jogi képviselőre kerül át, aki a bejegyzési kérelemben nyilatkozik arról, hogy a csatolandó okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte, és azok megfelelőségét szavatolja.
Az általános eljárás kapcsán érdemes ismerni egy garanciális szabályt is: amennyiben a cégbíróság a tizenöt munkanapos határidőt elmulasztja, és a cégbíróság vezetője sem intézkedik, a cégbejegyzés a törvény erejénél fogva megtörténik.
AZ ELŐTÁRSASÁG JOGÁLLÁSA
A társaság a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásától vagy ügyvédi, illetve kamarai jogtanácsosi ellenjegyzésétől kezdődően előtársaságként működhet. Üzletszerű gazdasági tevékenységet azonban kizárólag a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtását követően folytathat (Ptk. 3:101. §).
Az előtársasági jelleget a társaság iratain és jognyilatkozatain fel kell tüntetni. Ennek elmaradása esetén — ha a nyilvántartó bíróság a társaságot nem jegyzi be — a megtett jognyilatkozat az alapítók által együttesen tett jognyilatkozatnak minősül.
Az előtársasági szakaszban a tagok személyében kizárólag jogszabályon alapuló változás következhet be, a létesítő okirat főszabály szerint nem módosítható, továbbá az előtársaság gazdasági társaságot nem alapíthat, és abban tagként nem vehet részt.
A legjelentősebb kockázat a bejegyzés elutasításához kapcsolódik: ilyenkor az előtársaság a működését késedelem nélkül köteles megszüntetni, és ha a tagi helytállást követően is maradnak kielégítetlen követelések, azokért a vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen kötelesek helytállni.
A BEJEGYZÉSI KÉRELEM ELUTASÍTÁSÁNAK TIPIKUS OKAI KFT. ALAPÍTÁS ESETÉN
A bírósági gyakorlatból több visszatérő hibatípus rajzolódik ki. Mindhárom közös jellemzője, hogy nem szakmai vita tárgya, hanem gondossági kérdés — és egyszerűsített eljárásban egyik sem orvosolható utólag.
A hiányos tagjegyzék. Egy ítélőtáblai ügyben a bejegyzési kérelemhez csatolt tagjegyzék nem tartalmazta a társasági szerződés üzletrész-átruházást korlátozó rendelkezéseit. A bíróság megállapítása szerint a tagjegyzék emiatt nem felelt meg a törvényi tartalmi követelményeknek, így a cégbíróságnak a bejegyzési kérelmet el kellett volna utasítania.
A vagyoni hozzájárulás teljesítését igazoló okirat hiánya. Ha a létesítő okirat szerint a pénzbeli hozzájárulást a társaság bankszámlájára kell befizetni, kötelező csatolni a pénzforgalmi szolgáltató igazolását. Amennyiben a bankszámla még nem került megnyitásra, közokiratba foglalt vagy ellenjegyzett ügyvezetői nyilatkozat szükséges a rendelkezésre bocsátásról. Egy ügyben éppen az valósított meg jogszabálysértést, hogy a tényleges befizetésre csak a bejegyzést követően került sor.
A jogi képviselői nyilatkozat okiratpótló szerepének téves feltételezése. A bíróság több határozatában is rögzítette, hogy a benyújtott képviselői nyilatkozat nem pótolja a kötelező mellékleteket.
A TAG HELYTÁLLÁSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TERJEDELME
A társasági forma megválasztásának egyik fő szempontja a korlátozott helytállás. A főszabály valóban ez: a társaság a kötelezettségeiért a saját vagyonával áll helyt, a tag pedig a társaság tartozásaiért nem köteles helytállni (Ptk. 3:159. §). A törvény ugyanakkor több kivételt is meghatároz.
Amennyiben a tag a korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a társaság jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért korlátlanul köteles helytállni (Ptk. 3:2. § (2) bekezdés).
A be nem fizetett törzsbetét esetén a tag a még nem teljesített vagyoni hozzájárulás összegének erejéig helytáll a társaság tartozásaiért.
A társaság megszűnésekor felosztott vagyon esetén a tagok a ki nem elégített tartozásokért a részesedésük mértékéig kötelesek helytállni, a követelés pedig a törléstől számított ötéves jogvesztő határidőn belül érvényesíthető.
Végül ide tartozik az előtársasági szakasz vezető tisztségviselőket terhelő, korlátlan és egyetemleges helytállási kötelezettsége is.
GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK
A cégbejegyzésre irányuló eljárás korlátolt felelősségű társaság esetén illetékmentes, a bejegyzés közzététele pedig ingyenes. Ténylegesen az ügyvédi munkadíj és az esetleges járulékos tételek merülnek fel költségként. A törzstőke ettől elkülönítendő: az nem elköltött összeg, hanem a társaság saját vagyona.
Egyszerűsített cégeljárásban a cégbíróság az adószámról szóló adóhatósági értesítéstől számított egy munkanapon belül határoz. Általános eljárásban a döntési határidő a bejegyzési kérelem érkezésétől számított tizenöt munkanap.
A törzstőke nem lehet kevesebb hárommillió forintnál, az egyes tagok törzsbetéte pedig nem lehet kevesebb százezer forintnál.
Pénzbeli vagyoni hozzájárulás esetén a Ptk. nem ír elő ilyen törvényi minimumot: a társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy a nyilvántartásba vételig nem kell teljesíteni. Az ötven százalékos szabály a nem pénzbeli hozzájárulásra, vagyis az apportra vonatkozik.
Igen. A cégbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező, a létesítő okiratot pedig közjegyzői okiratba vagy ügyvéd, illetve kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
A társaság a létesítő okirat aláírásától előtársaságként működhet, üzletszerű gazdasági tevékenységet azonban kizárólag a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtását követően folytathat.
Általános eljárásban a cégbíróság hiánypótlásra hívhat fel. Egyszerűsített eljárásban hiánypótlásra nem kerül sor, így egyetlen hiba vagy hiányzó melléklet is a kérelem elutasítását eredményezi.
Nem. A szerződésminta kizárólag abban a részében bővíthető, amelyet kifejezetten lehetővé tesz. Ha egyedi rendelkezésre van szükség — például az üzletrész átruházásának korlátozására —, általános cégeljárás szükséges.
Jogszabályoknak megfelelő működés
Ha természetes, hogy a pénzügyeidet rendben tartod és kiszervezed könyvelőnek, a jogi ügyeidről is így kell gondolkodnod. Küldetésként tűztük ki azt, hogy az állandó jogi képviseletet a nagyvállalatok mellett a mikro-, kis- és középvállalkozások számára is elérhetővé tudjuk tenni. Ennek érdekében alakítottuk ki kifejezetten a KKV-kra szabott Business csomagjainkat, illetve komplex audit szolgáltatásunkat, melyben cégjogi területen is a céged segítségére lehetünk.
Ha cégalapítással vagy cégmódosítással kapcsolatban hatékony jogi segítségre van szükséged, foglalj időpontot az online időpontfoglaló rendszerünkön keresztül, vagy keresd fel irodánkat a megadott elérhetőségeink egyikén!
Ha a díjazással kapcsolatban érdeklődsz, ezen a linken akár az egyes ügytípusokra lebontva arról is olvashatsz, milyen szempontok szerint határozzuk meg a díjainkat: