Vállalkozónak lenni soha nem egyszerű. A megszokott alkalmazotti létből kilépni a piacra legalább annyi buktatót hordoz magában, mint amennyi szépséget. Egy jól működő vállalkozás esetén ezt természetesen ellensúlyozza a magas profitráta. Mielőtt azonban beindulna az üzlet, számos jogi, adózási és üzleti kérdést szükséges megvizsgálni. Ebben a bejegyzésben pedig a cégalapítás jogi hátterének bemutatásával kívánunk ehhez segítséget nyújtani.
CÉGALAPÍTÁS – MILYEN TÁRSASÁGI FORMÁK VÁLASZTHATÓAK?
A gazdasági társaságok esetében formakényszer érvényesül. Ez azt jelenti, hogy gazdasági társaságot csak a törvény – jelen esetben a Polgári Törvénykönyv – által meghatározott formákban lehet alapítani. A Ptk. szerint ezek az alábbiak:
- közkereseti társaság (Kkt.),
- betéti társaság (Bt.),
- korlátolt felelősségű társaság (Kft.),
- (zártkörű) részvénytársaság (Zrt.).
A gazdasági társaság jogi személy, vagyis a törvény ereje ruházza fel bizonyos, a személyekre jellemző jogokkal és kötelezettségekkel. Lehet például vagyona, – értelemszerűen – gazdasági tevékenységet folytathat, sőt, a jó hírneve, üzleti hírneve is megsérthető. A legszélesebb körben elterjedt forma a Kft., Magyarországon a gazdasági társaságok közel háromnegyede ebben a formában működik.
Talán nem árulunk el meglepetést azzal, hogy egy gazdasági társaságban fennálló tagság, illetve a társaság működtetése felelősséggel jár. Amegfelelő társasági forma kiválasztásánál érdemes tisztában lenni a felelősségi kérdésekkel, valamint azzal, hogy mekkora vagyoni hozzájárulás szükséges a megalapításhoz. Cégalapítás előtt álló ügyfeleinkkel minden esetben személyre szabottan vizsgáljuk meg ezeket a kérdéseket annak érdekében, hogy az elképzeléseiket a lehető legoptimálisabb formában valósítsuk meg.
KÖZKERESETI TÁRSASÁG (KKT.) ÉS BETÉTI TÁRSASÁG (BT.) ALAPÍTÁSA
A két társasági forma szabályai nagyban összefüggnek, ugyanis – bizonyos eltérésekkel a Kkt. szabályait kell a Bt. esetén is alapul venni.
A Kkt. esetében a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak, vagyis a társaság tartozása teljes egészében követelhető bármelyik tagtól. A mögöttes felelősség alapján a társaság tagjai a társasággal együtt is perelhetők.
Ez egy igen szigorú szabály, azonban „cserébe” a törvény nem határoz meg az alapításhoz szükséges tőkeminimumot. Hasonlóan a Bt.-hez, amelyben a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és legalább az egyik tag (a beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag (a kültag) a társasági kötelezettségekért nem tartozik helytállási kötelezettségekkel.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a beltagnak a Bt.-vel szemben a teljes magánvagyonára nézve mögöttes felelőssége van – és szintén perelhető a társasággal együtt –. Ezzel szemben a kültag csak a rendelkezésre bocsátott összeget kockáztatja, a társaság tartozásaiért ő nem vonható felelősségre.
KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG (KFT.) ALAPÍTÁSA
A Kft. olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért pedig (főszabály szerint) a tag nem köteles helytállni – ez tehát a korlátolt felelősség.
A hitelezők számára garancia azonban, hogy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén a hitelezők érdekeit figyelmen kívül hagyó gazdálkodást folytató vezető tisztségviselők saját magánvagyonuk erejéig is felelhetnek. Továbbá, ha a társaság tagja vagy egyszemélyi alapítója a korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a társaság jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, a tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni.
Mekkora összeggel alapítható egy kft.?
Kft. alapítása esetén a törzsbetét a tag vagyoni hozzájárulása, amely nem lehet kevesebb 100.000.- Ft összegnél. A törzsbetétek összege pedig a törzstőke, amelynek minimuma 3.000.000.- Ft.
A vagyoni hozzájárulás két módja a pénzbeli és nem pénzbeli. Ez utóbbit a köznyelvben apportként használjuk, mely lehet például bármilyen ingó dolog, ingatlan, vagy akár adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés is. Fontos tudni, hogy nem kötelező a vagyoni hozzájárulást a kft. alapításkor teljesíteni. A nem teljesített hozzájárulás azonban akadályozhatja az osztalék kifizetését mindaddig, amíg a társaság teljes törzstőkéje el nem éri a társasági szerződésben megállapított összeget.
Készpénz vagy apport?
- Pénzbeli hozzájárulás esetén ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét.
- Nem pénzbeli hozzájárulás esetén ha a hozzájárulás értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, a fennmaradó nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társasági szerződésben meghatározott időpontig kell szolgáltatni. A társasági szerződésnek a nyilvántartásba vételtől számított három évnél hosszabb határidőt megállapító rendelkezése – a három évet meghaladó részében – semmis.
A vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátását követően – a társaság nyilvántartásba vételével – a tagnak a Kft.-ben üzletrésze keletkezik, melynek mértéke a tag törzsbetétjéhez igazodik.
Az üzletrész átruházásának szabályairól az alábbi bejegyzésben olvashatsz:
A Kft. alapítása lehet többszemélyes vagy egyszemélyes. Egyszemélyessé válik a Kft. akkor is, ha az eredetileg többszemélyes Kft. valamennyi üzletrészét ugyanaz a tag szerzi meg. A többszemélyes Kft. társasági szerződése helyett akkor szükséges áttérni az egyszemélyes Kft. alapító okiratára, ha az egyedüli tag egy éven belül nem jelent be újabb tagot – ettől függetlenül az egyszemélyes Kft. szabályai vonatkoznak rá.
RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÁS (ZRT., KÉSŐBB NYRT.)
A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével működik. A részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem köteles helytállni.
Két formáját különböztetjük meg: a zártkörűen működő részvénytársaságot (Zrt.) és a nyilvánosan működő részvénytársaságot (Nyrt.). A kettő közti különbség, hogy a Zrt. részvényei nincsenek a tőzsdére bevezetve, míg az Nyrt. részvényei igen, ezáltal nyilvánosan lehet velük kereskedni. Részvénytársaságot csak Zrt. formában lehet alapítani, melyhez 5.000.000.- Ft összegű tőkeminimum társul. Nyrt.-vé pedig a közgyűlés háromnegyedes szótöbbségének döntése értelmében alakulhat át, az alaptőke pedig nem lehet kevesebb, mint 20.000.000.- Ft.
A részvény a kibocsátó részvénytársaságban gyakorolható tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír. A Zrt. részvényei nyomdai úton vagy dematerizált formában (vagyis elektronikus értékpapírként), míg az Nyrt. részvényei csak dematerizált formában állíthatók elő. A törvény különböző típusú részvényeket különböztet meg, melyekhez különböző jogok vagy kötelezettségek társulhatnak. Ilyen például az egyszerű törzsrészvény, az osztalékelsőbbségi vagy szavazatelsőbbségi részvény, dolgozói részvény, kamatozó részvény stb.
MILYEN CÉGNEVET VÁLASSZUNK A CÉGALAPÍTÁSKOR?
„- Van már művészneve?
– Igen, van. A Nagy Danton.
– Nem régimódi egy kicsit?
– Nem. Inkább hangzatos.”
(Christopher Nolan – A tökéletes trükk)
A filmbeli párbeszéd a Michael Caine alakította bűvészasszisztens, és a Hugh Jackman által megformált feltörekvő bűvész, Robert Angier között zajlott le, amikor Jackman karaktere először vállalta fel nyíltan a művésznevét. A filmből az is kiderül, Angier milyen szempontokat vett figyelembe a névválasztáskor. Ne legyen azonos a családnevével, könnyen megjegyezhető legyen, és persze hangzatos, amire felfigyelnek az emberek – bár többször is megkapja, hogy a névválasztás kissé régimódi.
A cégalapítás során elengedhetetlen a megfelelő cégnév kiválasztása. Bár a hatályos cégtörvény a cégnév megválasztásával kapcsolatban nem igazán Angier szempontjait tartja szem előtt, mégis előír bizonyos szabályokat.
A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia. Természetesen nem lehet olyan cégnevet választani, amely már foglalt. A választott cégnév alapítás esetén minden esetben lekérdezésre kerül a cégnyilvántartásból. Olyan nevet sem lehet, amely nem eredményezi a cégnek más, azonos vagy hasonló tevékenyégű cégtől való megkülönböztetését. Ezen túl egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és köznyelvben használt elnevezésétől. (Az „állami” vagy „nemzeti” szót csak azok a cégek használhatják, amelyekben az az állam közvetlenül a szervezetein keresztül többségi befolyással rendelkezik.) Kiemelkedő történelmi személyiségek neve csak külön engedéllyel szerepelhet a cégnévben – kivéve, ha a tag neve megegyezik a történelmi névvel.
Ha két vagy több azonos nevű cég ugyanazt a nevet választotta, akkor a névhasználat joga azt a céget illeti meg, amelyik elsőként benyújtotta a bejegyzési kérelmet, vagy pedig előre élt a névfoglalás jogával. Az adott név lefoglalása legfeljebb 60 napra kérelmezhető és egy alkalommal 8 napra meghosszabbítható.
A cégbírósági gyakorlat alapján legalább 3 karakter eltérés szükséges ahhoz, hogy a cégnév különbözőnek minősüljön.
SZÉKHELY, TELEPHELY, FIÓKTELEP – MI A KÜLÖNBSÉG?
A három fogalmat gyakran keverik a köznyelvben:
- Székhely a cég bejegyzett irodája, vagyis a cég levelezési címe és az a hely, ahol a cég az üzleti és hivatalos iratait átveszi, illetve őrzi. A cég székhelyét cégtáblával kell ellátni.
- Telephely az olyan tartós, önállósult üzleti vagy üzemi letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található.
- Fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen van, mint a cég székhelye.
A székhelyet, telephelyet, illetve a fióktelepet minden esetben kötelező rögzíteni a cég létesítő okiratában.
KI VEZESSE A TÁRSASÁGOKAT?
A jogi személy létesítő okiratában meg kell határozni az első vezető tisztségviselőt. Az olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult. A vezető tisztségviselőnek biztosítani kell a társaság megfelelő gazdálkodását. A tevékenysége során a társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a társasággal szemben.
A vezető tisztségviselő személyesen látja el a feladatait és képviseli – személyesen, illetve aláírása útján – a társaságot. Feladatait megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban látja el. Így nincs tehát akadálya annak sem, hogy valaki a saját tulajdonában álló társaság vezető tisztségviselője, illetve munkavállalója legyen.
A vezető tisztségviselő a társaság napi, operatív működéséért felel. Azonban az alapvető üzleti és személyi kérdésekben való döntéshozatal, illetve a beszámoló jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés a legfőbb szerv hatásköre.
A legfőbb szerv a vezető tisztségviselő munkájának segítése érdekében munkaviszonyban álló cégvezető(ke)t is nevezhet ki. Ő(k) a vezető tisztségviselő utasításainak megfelelően jár(nak) el a társaság folyamatos működése érdekében.
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok
- Nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben vezető tisztségviselő.
- Ha a vezető tisztségviselő új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, a tisztség elfogadásától számított 15 napon belül köteles erről értesíteni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag. Ilyen esetben érdemes a másik társaság hozzájárulását is megkérni.
- A vezető tisztségviselő és hozzátartozója – a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével – nem köthet saját nevében vagy javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket.
Nem lehet továbbá ötéves eltiltás miatt vezető tisztségviselő – valamint többségi befolyással rendelkező vagy korlátlanul felelős tag – az a személy,
- akinek a felelősségét a felszámolási vagy kényszertörlési eljárás során ki nem elégített hitelezői követelésért a bíróság jogerősen megállapította és a jogerős bírósági határozat szerint fizetési kötelezettségét nem teljesítette,
- aki a gazdasági társaság tartozásáért való korlátlan tagi helytállási kötelezettségének nem tett eleget, vagy
- akivel mint vezető tisztségviselővel szemben a Cégbíróság pénzbírságot szabott ki és a jogerős határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette, feltéve, hogy vele szemben a végrehajtás eredménytelen volt.
Felügyelőbizottság: kötelező vagy sem?
Ezen túlmenően a tulajdonosi ellenőrzés érdekében legalább háromtagú felügyelőbizottság is létrehozható. A felügyelőbizottság lehet „egyszerű” vagy ügydöntő. Utóbbi esetben a legfőbb szerv vagy az ügyvezetés hatáskörébe tartozó egyes döntések meghozatalát vagy azok jóváhagyását a felügyelőbizottság hatáskörébe lehet utalni. Ha a felügyelőbizottság az ügyvezetés határozati javaslatát nem hagyja jóvá, de az ügyvezetés a javaslatot fenntartja, az ügyvezetés jogosult a társaság legfőbb szervének döntését kérni. Ha a felügyelőbizottság jóváhagyta az ügyvezetés javaslatát, a határozatból eredő károkért az azt megszavazó vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok a társasággal szemben egyetemlegesen felelnek a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint.
Könyvvizsgáló
A legfőbb szerv állandó könyvvizsgálót is alkalmazhat, akinek a feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze. Ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglalj állást arról, hogy a gazdasági társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről.
A CÉGALAPÍTÁS MENETE
Az első és legfontosabb, hogy a teljes cégalapítás és cégeljárás elektronikus úton zajlik, melyhez elengedhetetlen az ügyvédi közreműködés. A cégeljárásokat a cég székhelye szerint illetékes Törvényszék Cégbírósága folytatja le.
A cégeljárásnak két módja van: a „teljes” és az egyszerűsített. A teljes eljárás egy hosszabb, 15 napos átfutási idejű és költségesebb eljárás. Előnye azonban, hogy a létesítő okirat tartalma a tagok elképzeléseinek megfelelően – a törvény adta keretek között – szabadon alakítható. Ezzel szemben az egyszerűsített eljárásban egy szerződésminta alkalmazásával jóval olcsóbb munkadíjon, akár 1 napon belül is megtörténik a bejegyzés.
A létesítő okiraton túlmenően az ügyvédnek (tényállástól függően) a bejegyzéshez, illetve a változásbejegyzéshez számos egyéb okiratot is el kell készítenie. Többek között az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta is az alapításkor vagy az aktuális változásbejegyzéskor állítható ki, szemben a bármikor kérhető közjegyzői aláírási címpéldánnyal. Emellett az ügyvéd gondoskodik az esetleges illeték és közzétételi költségtérítés megfizetésére vonatkozó információk átadásáról is.
Milyen költségek merülhetnek fel cégalapítás során?
A cégalapítással kapcsolatban jó hír, hogy a legtöbb gazdasági társaság alapítása illetékmentes. Ez alól kivétel a Zrt., ezesetben ugyanis teljes eljárásban 100.000.- Ft, egyszerűsített eljárásban pedig 50.000.- Ft illetéket szükséges az Igazságügyi Minisztériumnak megfizetni. Változásbejegyzési eljárás vagy névfoglalás esetén például az illeték 15.000.- Ft, a közzétételi költségtérítés 3.000.- Ft összeg. Természetesen a költség mértéke az adott cégeljárási ügytípustól függően változik. Az alapításkor a benyújtott kérelemben kell megjelölni a tevékenységnek megfelelő ÁFA- és adózási formát is.
Amennyiben a kérelem az informatikai vizsgálat alapján megfelelő, a Cégbíróság a bejegyzés alatt álló társaságról tanúsítványt küld az ügyvéd részére. Ez tartalmazza a cég nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát és adószámát is. A tanúsítvány alapján a társaság előtársaságként már működhet és folytathat üzletszerű gazdasági tevékenységet. (Ebben az esetben az iratokon a „b.a.”, vagyis bejegyzés alatt megjegyzést fel kell tüntetni.) Fontos azonban szem előtt tartani, hogy amennyiben a társaság bejegyzése valamilyen okból meghiúsulna, a tagoknak rendelkezniük kell a társaság megszűnéséről és el kell számolniuk a rendelkezésre bocsátott vagyonnal. Azt javaslom, hogy az esetleges kellemetlenségek elkerülése érdekében aki teheti, és akinek nem sürgős, várja meg a bejegyző végzést.
A cég bejegyzését követő 8 napon belül a cégnek kötelező bankszámlát nyitnia (a bankok általában bekérik az ügyvédtől a bejegyzést tartalmazó e-aktát). Emellett be kell jelentkezni a területileg illetékes önkormányzatnál a helyi iparűzési adó alá. Nem szabad elfelejtkezni a Cégkapuról és a számláknak a NAV felé történő elektronikus adatszolgáltatásáról sem!
HATÉKONY JOGI SEGÍTSÉG CÉGALAPÍTÁS SORÁN
Ha természetes, hogy a pénzügyeidet rendben tartod és kiszervezed könyvelőnek, a jogi ügyeidről is így kell gondolkodnod.
Küldetésként tűztük ki azt, hogy az állandó jogi képviseletet a nagyvállalatok mellett a mikro-, kis- és középvállalkozások számára is elérhetővé tudjuk tenni. Ennek érdekében alakítottuk ki kifejezetten a KKV-kra szabott Business csomagjainkat, melynek keretein belül társasági jogi ügyekben is a céged segítségére lehetünk.
Amennyiben cégalapítással, illetve ezt követően gazdasági és kereskedelmi joggal kapcsolatban hatékony jogi segítségre van szükséged, foglalj időpontot az online időpontfoglaló rendszerünkön keresztül, vagy keresd fel irodánkat a megadott elérhetőségeink egyikén!
Ha a díjazással kapcsolatban érdeklődsz, ezen a linken akár az egyes ügytípusokra lebontva arról is olvashatsz, milyen szempontok szerint határozzuk meg a díjainkat:
Ajánljuk figyelmedbe a korlátolt felelősségű társaság tagjainak és ügyvezetőinek felelősségéről szóló cikkünket is, melyet az Aranyélet című sorozat egyik jelenetének továbbgondolásán keresztül mutatunk be: