Debrecen

Antall József u. 36., fsz. 1.

+36 20 445 8480

Hétfőtől-péntekig 8-17 között

Hétköznap: 8-17 óráig

Hétvégén irodánk zárva tart

A CÉGALAPÍTÁS LEGFONTOSABB TUDNIVALÓI

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin

Vállalkozónak lenni soha nem egyszerű, a megszokott alkalmazotti létből kilépni a piacra legalább annyi buktatót hordoz magában, mint amennyi szépséget – de egy jól működő vállalkozás esetén ezt természetesen ellensúlyozza a magas profitráta. Mielőtt azonban beindulna az üzlet, számos jogi, adózási és üzleti kérdést szükséges megvizsgálni, ebben a bejegyzésben pedig a cégalapítás jogi hátterének bemutatásával kívánok ehhez segítséget nyújtani.

A „BŐSÉG ZAVARA” – MILYEN TÁRSASÁGI FORMÁK VÁLASZTHATÓAK?

A gazdasági társaságok esetében formakényszer érvényesül, ami azt jelenti, hogy gazdasági társaságot csak a törvény – jelen esetben a Polgári Törvénykönyv – által meghatározott formákban lehet alapítani. A Ptk. szerint ezek az alábbiak:

  • közkereseti társaság (Kkt.),
  • betéti társaság (Bt.),
  • korlátolt felelősségű társaság (Kft.),
  • (zártkörű) részvénytársaság (Zrt.).

A gazdasági társaság jogi személy, vagyis a törvény ereje ruházza fel bizonyos, a személyekre jellemző jogokkal és kötelezettségekkel: például vagyona lehet, – értelemszerűen – gazdasági tevékenységet folytathat, sőt, a jó hírneve, üzleti hírneve is megsérthető. A legszélesebb körben elterjedt forma a Kft., Magyarországon a gazdasági társaságok közel háromnegyede ebben a formában működik.

Talán nem árulok el meglepetést azzal, hogy egy gazdasági társaságban fennálló tagság, illetve a társaság működtetése felelősséggel jár, ezért a megfelelő társasági forma kiválasztásánál érdemes tisztában lenni a felelősségi kérdésekkel, valamint azzal, hogy mekkora vagyoni hozzájárulás szükséges a megalapításhoz. Cégalapítás előtt álló ügyfeleimmel minden esetben személyre szabottan vizsgáljuk meg ezeket a kérdéseket annak érdekében, hogy az elképzeléseiket a lehető legoptimálisabb formában valósítsuk meg.

KÖZKERESETI TÁRSASÁG ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG

A két társasági forma szabályai nagyban összefüggnek, ugyanis – bizonyos eltérésekkel a Kkt. szabályait kell a Bt. esetén is alapul venni.

A Kkt. esetében a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak, vagyis a társaság tartozása teljes egészében követelhető bármelyik tagtól. A mögöttes felelősség alapján a társaság tagjai a társasággal együtt is perelhetők.

Ez egy igen szigorú szabály, azonban „cserébe” a törvény nem határoz meg az alapításhoz szükséges tőkeminimumot – hasonlóan a Bt.-hez, amelyben a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és legalább az egyik tag (a beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag (a kültag) a társasági kötelezettségekért nem tartozik helytállási kötelezettségekkel.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a beltagnak a Bt.-vel szemben a teljes magánvagyonára nézve mögöttes felelőssége van – és szintén perelhető a társasággal együtt –, míg a kültag csak a rendelkezésre bocsátott összeget kockáztatja, a társaság tartozásaiért ő nem vonható felelősségre.

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG

A Kft. olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki, a társaság kötelezettségeiért pedig (főszabály szerint) a tag nem köteles helytállni – ez tehát a korlátolt felelősség. A hitelezők számára garancia azonban, hogy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén a hitelezők érdekeit figyelmen kívül hagyó gazdálkodást folytató vezető tisztségviselők saját magánvagyonuk erejéig is felelhetnek, továbbá, ha a társaság tagja vagy egyszemélyi alapítója a korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a társaság jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, a tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni.

A törzsbetét a tag vagyoni hozzájárulása, amely nem lehet kevesebb 100.000.- Ft összegnél, a törzsbetétek összege pedig a törzstőke, amelynek minimuma 3.000.000.- Ft.

A vagyoni hozzájárulás két módja a pénzbeli és nem pénzbeli: ez utóbbit a köznyelvben apportként használjuk, mely lehet például bármilyen ingó dolog, ingatlan, vagy akár adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés is. Fontos tudni, hogy nem kötelező a vagyoni hozzájárulást az alapításkor teljesíteni, azonban a nem teljesített hozzájárulás akadályozhatja az osztalék kifizetését mindaddig, amíg a társaság teljes törzstőkéje el nem éri a társasági szerződésben megállapított összeget:

  • Pénzbeli hozzájárulás esetén ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét.
  • Nem pénzbeli hozzájárulás esetén ha a hozzájárulás értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, a fennmaradó nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társasági szerződésben meghatározott időpontig kell szolgáltatni. A társasági szerződésnek a nyilvántartásba vételtől számított három évnél hosszabb határidőt megállapító rendelkezése – a három évet meghaladó részében – semmis.

A vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátását követően – a társaság nyilvántartásba vételével –  a tagnak a Kft.-ben üzletrésze keletkezik, melynek mértéke a tag törzsbetétjéhez igazodik. (Az üzletrész átruházásának szabályait hamarosan egy új bejegyzésben ismertetem.)

A Kft. lehet többszemélyes vagy egyszemélyes formában alapítható, valamint egyszemélyessé válik akkor is, ha az eredetileg többszemélyes Kft. valamennyi üzletrészét ugyanaz a tag szerzi meg. A többszemélyes Kft. társasági szerződése helyett akkor szükséges áttérni az egyszemélyes Kft. alapító okiratára, ha az egyedüli tag egy éven belül nem jelent be újabb tagot – ettől függetlenül az egyszemélyes Kft. szabályai vonatkoznak rá.

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével működik, és a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem köteles helytállni.

A részvénytársaságnak két formáját különböztetjük meg: a zártkörűen működő részvénytársaságot (Zrt.) és a nyilvánosan működő részvénytársaságot (Nyrt.). A kettő közti különbség, hogy a Zrt. részvényei nincsenek a tőzsdére bevezetve, míg az Nyrt. részvényei igen, ezáltal nyilvánosan lehet velük kereskedni. Részvénytársaságot csak Zrt. formában lehet alapítani, melyhez 5.000.000.- Ft összegű tőkeminimum társul, Nyrt.-vé pedig a közgyűlés háromnegyedes szótöbbségének döntése értelmében alakulhat át, az alaptőke pedig nem lehet kevesebb, mint 20.000.000.- Ft.

A részvény a kibocsátó részvénytársaságban gyakorolható tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír. A Zrt. részvényei nyomdai úton vagy dematerizált formában (vagyis elektronikus értékpapírként), míg az Nyrt. részvényei csak dematerizált formában állíthatók elő. A törvény különböző típusú részvényeket különböztet meg, melyekhez különböző jogok vagy kötelezettségek társulhatnak (pl. az egyszerű törzsrészvény, az osztalékelsőbbségi vagy szavazatelsőbbségi részvény, dolgozói részvény, kamatozó részvény stb.).

A TÖKÉLETES CÉGNÉV

„- Van már művészneve?

– Igen, van. A Nagy Danton.

– Nem régimódi egy kicsit?

– Nem. Inkább hangzatos.”

(Christopher Nolan – A tökéletes trükk)

A filmbeli párbeszéd a Michael Caine alakította bűvészasszisztens, és a Hugh Jackman által megformált feltörekvő bűvész, Robert Angier között zajlott le, amikor Jackman karaktere először vállalta fel nyíltan a művésznevét. A filmből az is kiderül, Angier milyen szempontokat vett figyelembe a névválasztáskor: ne legyen azonos a családnevével, könnyen megjegyezhető legyen, és persze hangzatos, amire felfigyelnek az emberek – bár többször is megkapja, hogy a névválasztás kissé régimódi.

Egy új cég alapításánál elengedhetetlen a megfelelő cégnév kiválasztása. Bár a hatályos cégtörvény a cégnév megválasztásával kapcsolatban nem igazán Angier szempontjait tartja szem előtt, mégis előír bizonyos szabályokat.

A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia. Természetesen nem lehet olyan cégnevet választani, amely már foglalt – a választott cégnév alapítás esetén minden esetben lekérdezésre kerül a cégnyilvántartásból –, illetve olyat sem, amely nem eredményezi a cégnek más, azonos vagy hasonló tevékenyégű cégtől való megkülönböztetését. Ezen túl egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és köznyelvben használt elnevezésétől. (Az „állami” vagy „nemzeti” szót csak azok a cégek használhatják, amelyekben az az állam közvetlenül a szervezetein keresztül többségi befolyással rendelkezik.) Kiemelkedő történelmi személyiségek neve csak külön engedéllyel szerepelhet a cégnévben – kivéve, ha a tag neve megegyezik a történelmi névvel.

Ha két vagy több azonos nevű cég ugyanazt a nevet választotta, akkor a névhasználat joga azt a céget illeti meg, amelyik elsőként benyújtotta a bejegyzési kérelmet, vagy pedig előre élt a névfoglalás jogával – az adott név lefoglalása legfeljebb 60 napra kérelmezhető és egy alkalommal 8 napra meghosszabbítható.

SZÉKHELY, TELEPHELY, FIÓKTELEP – MI A KÜLÖNBSÉG?

A három fogalmat gyakran keverik a köznyelvben:

  • A cég székhelye a cég bejegyzett irodája, vagyis a cég levelezési címe és az a hely, ahol a cég az üzleti és hivatalos iratait átveszi, illetve őrzi. A cég székhelyét cégtáblával kell ellátni.
  • A cég telephelye az olyan tartós, önállósult üzleti vagy üzemi letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található.
  • A cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen van, mint a cég székhelye.

A székhelyet, telephelyet, illetve a fióktelepet minden esetben kötelező rögzíteni a cég létesítő okiratában.

KI VEZESSE A TÁRSASÁGOKAT?

A jogi személy létesítő okiratában meg kell határozni az első vezető tisztségviselőt. Az olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult. A vezető tisztségviselőnek biztosítani kell a társaság megfelelő gazdálkodását, ugyanis a tevékenysége során a társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a társasággal szemben.

A vezető tisztségviselő személyesen látja el a feladatait és képviseli – személyesen, illetve aláírása útján – a társaságot. Feladatait megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban látja el, így nincs tehát akadálya annak sem, hogy valaki a saját tulajdonában álló társaság vezető tisztségviselője, illetve munkavállalója legyen.

A vezető tisztségviselő a társaság napi, operatív működéséért felel, azonban az alapvető üzleti és személyi kérdésekben való döntéshozatal, illetve a beszámoló jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés a legfőbb szerv hatásköre.

A legfőbb szerv a vezető tisztségviselő munkájának segítése érdekében munkaviszonyban álló cégvezető(ke)t is nevezhet ki, aki(k) a vezető tisztségviselő utasításainak megfelelően jár(nak) el a társaság folyamatos működése érdekében.

A vezető tisztségviselőkre szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak:

  • Nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben vezető tisztségviselő.
  • Ha a vezető tisztségviselő új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, a tisztség elfogadásától számított 15 napon belül köteles erről értesíteni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag. Ilyen esetben érdemes a másik társaság hozzájárulását is megkérni.
  • A vezető tisztségviselő és hozzátartozója – a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével – nem köthet saját nevében vagy javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket.

Nem lehet továbbá ötéves eltiltás miatt vezető tisztségviselő – valamint többségi befolyással rendelkező vagy korlátlanul felelős tag – az a személy,

  • akinek a felelősségét a felszámolási vagy kényszertörlési eljárás során ki nem elégített hitelezői követelésért a bíróság jogerősen megállapította és a jogerős bírósági határozat szerint fizetési kötelezettségét nem teljesítette,
  • aki a gazdasági társaság tartozásáért való korlátlan tagi helytállási kötelezettségének nem tett eleget, vagy
  • akivel mint vezető tisztségviselővel szemben a Cégbíróság pénzbírságot szabott ki és a jogerős határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette, feltéve, hogy vele szemben a végrehajtás eredménytelen volt.

Ezen túlmenően a tulajdonosi ellenőrzés érdekében legalább háromtagú felügyelőbizottság is létrehozható. A felügyelőbizottság lehet „egyszerű” vagy ügydöntő: utóbbi esetben a legfőbb szerv vagy az ügyvezetés hatáskörébe tartozó egyes döntések meghozatalát vagy azok jóváhagyását a felügyelőbizottság hatáskörébe lehet utalni. Ha a felügyelőbizottság az ügyvezetés határozati javaslatát nem hagyja jóvá, de az ügyvezetés a javaslatot fenntartja, az ügyvezetés jogosult a társaság legfőbb szervének döntését kérni. Ha a felügyelőbizottság jóváhagyta az ügyvezetés javaslatát, a határozatból eredő károkért az azt megszavazó vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok a társasággal szemben egyetemlegesen felelnek a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint.

A legfőbb szerv állandó könyvvizsgálót is alkalmazhat, akinek a feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a gazdasági társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről.

A CÉGBEJEGYZÉSI ELJÁRÁS ÉS A VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI ELJÁRÁS MENETE

Az első és legfontosabb, hogy a teljes cégeljárás elektronikus úton zajlik, melyhez elengedhetetlen az ügyvédi közreműködés. A cégeljárásokat a cég székhelye szerint illetékes Törvényszék Cégbírósága folytatja le.

A cégeljárásnak két módja van: a „teljes” és az egyszerűsített. A teljes eljárás egy hosszabb, 15 napos átfutási idejű és költségesebb eljárás, előnye azonban, hogy a létesítő okirat tartalma a tagok elképzeléseinek megfelelően – a törvény adta keretek között – szabadon alakítható, ezzel szemben az egyszerűsített eljárásban egy szerződésminta alkalmazásával jóval olcsóbb munkadíjon, akár 1 napon belül is megtörténik a bejegyzés.

A létesítő okiraton túlmenően az ügyvédnek (tényállástól függően) a bejegyzéshez, illetve a változásbejegyzéshez számos egyéb okiratot is el kell készítenie – többek között az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta is az alapításkor vagy az aktuális változásbejegyzéskor állítható ki, szemben a bármikor kérhető közjegyzői aláírási címpéldánnyal –, illetve az ügyvéd gondoskodik az esetleges illeték és közzétételi költségtérítés megfizetésére vonatkozó információk átadásáról is.

Az alapítással kapcsolatban jó hír, hogy a legtöbb gazdasági társaság alapítása illetékmentes, ez alól kivétel a Zrt., ezesetben ugyanis teljes eljárásban 100.000.- Ft, egyszerűsített eljárásban pedig 50.000.- Ft illetéket szükséges az Igazságügyi Minisztériumnak megfizetni. Változásbejegyzési eljárás vagy névfoglalás esetén például az illeték 15.000.- Ft, a közzétételi költségtérítés 3.000.- Ft összeg – de természetesen a költség mértéke az adott cégeljárási ügytípustól függően változik. Az alapításkor a benyújtott kérelemben kell megjelölni a tevékenységnek megfelelő ÁFA- és adózási formát is.

Amennyiben a kérelem az informatikai vizsgálat alapján megfelelő, a Cégbíróság a bejegyzés alatt álló társaságról tanúsítványt küld az ügyvéd részére, amely tartalmazza a cég nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát és adószámát is – ez alapján a társaság előtársaságként már működhet és folytathat üzletszerű gazdasági tevékenységet (ebben az esetben az iratokon a „b.a.”, vagyis bejegyzés alatt megjegyzést fel kell tüntetni). Fontos azonban szem előtt tartani, hogy amennyiben a társaság bejegyzése valamilyen okból meghiúsulna, a tagoknak rendelkezniük kell a társaság megszűnéséről és el kell számolniuk a rendelkezésre bocsátott vagyonnal, így azt javaslom, hogy az esetleges kellemetlenségek elkerülése érdekében aki teheti, és akinek nem sürgős, várja meg a bejegyző végzést.

A cég bejegyzését követő 8 napon belül a cégnek kötelező bankszámlát nyitnia (a bankok általában bekérik az ügyvédtől a bejegyzést tartalmazó e-aktát), továbbá bejelentkezni a területileg illetékes önkormányzatnál a helyi iparűzési adó alá, valamint nem szabad elfelejtkezni a Cégkapuról és a számláknak a NAV felé történő elektronikus adatszolgáltatásáról sem!

Amennyiben társasági jogi ügyekkel kapcsolatban hatékony jogi segítségre van szüksége, foglaljon időpontot konzultációra IDE kattintva, vagy keresse fel irodánkat a ‘KAPCSOLAT’ gomb alatti elérhetőségek egyikén!