Debrecen

Antall József u. 36., fsz. 1.

+36 20 445 8480

Hétfőtől-péntekig 8-17 között

Hétköznap: 8-17 óráig

Hétvégén irodánk zárva tart

A CÉGALAPÍTÁS LEGFONTOSABB TUDNIVALÓI

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin

Vállalkozónak lenni soha nem egyszerű, a megszokott alkalmazotti létből kilépni a piacra legalább annyi buktatót hordoz magában, mint amennyi szépséget – de egy jól működő vállalkozás esetén ezt természetesen ellensúlyozza a magas profitráta. Mielőtt azonban beindulna az üzlet, számos jogi, adózási és üzleti kérdést szükséges megvizsgálni, ebben a bejegyzésben pedig a cégalapítás jogi hátterének bemutatásával kívánunk ehhez segítséget nyújtani.

CÉGALAPÍTÁS – MILYEN TÁRSASÁGI FORMÁK VÁLASZTHATÓAK?

A gazdasági társaságok esetében formakényszer érvényesül, ami azt jelenti, hogy gazdasági társaságot csak a törvény – jelen esetben a Polgári Törvénykönyv – által meghatározott formákban lehet alapítani. A Ptk. szerint ezek az alábbiak:

  • közkereseti társaság (Kkt.),
  • betéti társaság (Bt.),
  • korlátolt felelősségű társaság (Kft.),
  • (zártkörű) részvénytársaság (Zrt.).

A gazdasági társaság jogi személy, vagyis a törvény ereje ruházza fel bizonyos, a személyekre jellemző jogokkal és kötelezettségekkel: például vagyona lehet, – értelemszerűen – gazdasági tevékenységet folytathat, sőt, a jó hírneve, üzleti hírneve is megsérthető. A legszélesebb körben elterjedt forma a Kft., Magyarországon a gazdasági társaságok közel háromnegyede ebben a formában működik.

Talán nem árulunk el meglepetést azzal, hogy egy gazdasági társaságban fennálló tagság, illetve a társaság működtetése felelősséggel jár, ezért a megfelelő társasági forma kiválasztásánál érdemes tisztában lenni a felelősségi kérdésekkel, valamint azzal, hogy mekkora vagyoni hozzájárulás szükséges a megalapításhoz. Cégalapítás előtt álló ügyfeleinkkel minden esetben személyre szabottan vizsgáljuk meg ezeket a kérdéseket annak érdekében, hogy az elképzeléseiket a lehető legoptimálisabb formában valósítsuk meg.

KÖZKERESETI TÁRSASÁG (KKT.) ÉS BETÉTI TÁRSASÁG (BT.) ALAPÍTÁSA

A két társasági forma szabályai nagyban összefüggnek, ugyanis – bizonyos eltérésekkel a Kkt. szabályait kell a Bt. esetén is alapul venni.

A Kkt. esetében a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak, vagyis a társaság tartozása teljes egészében követelhető bármelyik tagtól. A mögöttes felelősség alapján a társaság tagjai a társasággal együtt is perelhetők.

Ez egy igen szigorú szabály, azonban „cserébe” a törvény nem határoz meg az alapításhoz szükséges tőkeminimumot – hasonlóan a Bt.-hez, amelyben a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és legalább az egyik tag (a beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag (a kültag) a társasági kötelezettségekért nem tartozik helytállási kötelezettségekkel.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a beltagnak a Bt.-vel szemben a teljes magánvagyonára nézve mögöttes felelőssége van – és szintén perelhető a társasággal együtt –, míg a kültag csak a rendelkezésre bocsátott összeget kockáztatja, a társaság tartozásaiért ő nem vonható felelősségre.

KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG (KFT.) ALAPÍTÁSA

A Kft. olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki, a társaság kötelezettségeiért pedig (főszabály szerint) a tag nem köteles helytállni – ez tehát a korlátolt felelősség. A hitelezők számára garancia azonban, hogy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén a hitelezők érdekeit figyelmen kívül hagyó gazdálkodást folytató vezető tisztségviselők saját magánvagyonuk erejéig is felelhetnek, továbbá, ha a társaság tagja vagy egyszemélyi alapítója a korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a társaság jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, a tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni.

Kft. alapítása esetén a törzsbetét a tag vagyoni hozzájárulása, amely nem lehet kevesebb 100.000.- Ft összegnél, a törzsbetétek összege pedig a törzstőke, amelynek minimuma 3.000.000.- Ft.

A vagyoni hozzájárulás két módja a pénzbeli és nem pénzbeli: ez utóbbit a köznyelvben apportként használjuk, mely lehet például bármilyen ingó dolog, ingatlan, vagy akár adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés is. Fontos tudni, hogy nem kötelező a vagyoni hozzájárulást a kft. alapításkor teljesíteni, azonban a nem teljesített hozzájárulás akadályozhatja az osztalék kifizetését mindaddig, amíg a társaság teljes törzstőkéje el nem éri a társasági szerződésben megállapított összeget:

  • Pénzbeli hozzájárulás esetén ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét.
  • Nem pénzbeli hozzájárulás esetén ha a hozzájárulás értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, a fennmaradó nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társasági szerződésben meghatározott időpontig kell szolgáltatni. A társasági szerződésnek a nyilvántartásba vételtől számított három évnél hosszabb határidőt megállapító rendelkezése – a három évet meghaladó részében – semmis.

A vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátását követően – a társaság nyilvántartásba vételével –  a tagnak a Kft.-ben üzletrésze keletkezik, melynek mértéke a tag törzsbetétjéhez igazodik. (Az üzletrész átruházásának szabályait hamarosan egy új bejegyzésben ismertetem.)

A Kft. lehet többszemélyes vagy egyszemélyes formában alapítható, valamint egyszemélyessé válik akkor is, ha az eredetileg többszemélyes Kft. valamennyi üzletrészét ugyanaz a tag szerzi meg. A többszemélyes Kft. társasági szerződése helyett akkor szükséges áttérni az egyszemélyes Kft. alapító okiratára, ha az egyedüli tag egy éven belül nem jelent be újabb tagot – ettől függetlenül az egyszemélyes Kft. szabályai vonatkoznak rá.

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÁS (ZRT., KÉSŐBB NYRT.)

A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével működik, és a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem köteles helytállni.

Két formáját különböztetjük meg: a zártkörűen működő részvénytársaságot (Zrt.) és a nyilvánosan működő részvénytársaságot (Nyrt.). A kettő közti különbség, hogy a Zrt. részvényei nincsenek a tőzsdére bevezetve, míg az Nyrt. részvényei igen, ezáltal nyilvánosan lehet velük kereskedni. Részvénytársaságot csak Zrt. formában lehet alapítani, melyhez 5.000.000.- Ft összegű tőkeminimum társul, Nyrt.-vé pedig a közgyűlés háromnegyedes szótöbbségének döntése értelmében alakulhat át, az alaptőke pedig nem lehet kevesebb, mint 20.000.000.- Ft.

A részvény a kibocsátó részvénytársaságban gyakorolható tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír. A Zrt. részvényei nyomdai úton vagy dematerizált formában (vagyis elektronikus értékpapírként), míg az Nyrt. részvényei csak dematerizált formában állíthatók elő. A törvény különböző típusú részvényeket különböztet meg, melyekhez különböző jogok vagy kötelezettségek társulhatnak (pl. az egyszerű törzsrészvény, az osztalékelsőbbségi vagy szavazatelsőbbségi részvény, dolgozói részvény, kamatozó részvény stb.).

MILYEN CÉGNEVET VÁLASSZUNK A CÉGALAPÍTÁSKOR?

„- Van már művészneve?

– Igen, van. A Nagy Danton.

– Nem régimódi egy kicsit?

– Nem. Inkább hangzatos.”

(Christopher Nolan – A tökéletes trükk)

A filmbeli párbeszéd a Michael Caine alakította bűvészasszisztens, és a Hugh Jackman által megformált feltörekvő bűvész, Robert Angier között zajlott le, amikor Jackman karaktere először vállalta fel nyíltan a művésznevét. A filmből az is kiderül, Angier milyen szempontokat vett figyelembe a névválasztáskor: ne legyen azonos a családnevével, könnyen megjegyezhető legyen, és persze hangzatos, amire felfigyelnek az emberek – bár többször is megkapja, hogy a névválasztás kissé régimódi.

A cégalapítás során elengedhetetlen a megfelelő cégnév kiválasztása. Bár a hatályos cégtörvény a cégnév megválasztásával kapcsolatban nem igazán Angier szempontjait tartja szem előtt, mégis előír bizonyos szabályokat.

A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia. Természetesen nem lehet olyan cégnevet választani, amely már foglalt – a választott cégnév alapítás esetén minden esetben lekérdezésre kerül a cégnyilvántartásból –, illetve olyat sem, amely nem eredményezi a cégnek más, azonos vagy hasonló tevékenyégű cégtől való megkülönböztetését. Ezen túl egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és köznyelvben használt elnevezésétől. (Az „állami” vagy „nemzeti” szót csak azok a cégek használhatják, amelyekben az az állam közvetlenül a szervezetein keresztül többségi befolyással rendelkezik.) Kiemelkedő történelmi személyiségek neve csak külön engedéllyel szerepelhet a cégnévben – kivéve, ha a tag neve megegyezik a történelmi névvel.

Ha két vagy több azonos nevű cég ugyanazt a nevet választotta, akkor a névhasználat joga azt a céget illeti meg, amelyik elsőként benyújtotta a bejegyzési kérelmet, vagy pedig előre élt a névfoglalás jogával – az adott név lefoglalása legfeljebb 60 napra kérelmezhető és egy alkalommal 8 napra meghosszabbítható.

SZÉKHELY, TELEPHELY, FIÓKTELEP – MI A KÜLÖNBSÉG?

A három fogalmat gyakran keverik a köznyelvben:

  • A cég székhelye a cég bejegyzett irodája, vagyis a cég levelezési címe és az a hely, ahol a cég az üzleti és hivatalos iratait átveszi, illetve őrzi. A cég székhelyét cégtáblával kell ellátni.
  • A cég telephelye az olyan tartós, önállósult üzleti vagy üzemi letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található.
  • A cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen van, mint a cég székhelye.

A székhelyet, telephelyet, illetve a fióktelepet minden esetben kötelező rögzíteni a cég létesítő okiratában.

KI VEZESSE A TÁRSASÁGOKAT?

A jogi személy létesítő okiratában meg kell határozni az első vezető tisztségviselőt. Az olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult. A vezető tisztségviselőnek biztosítani kell a társaság megfelelő gazdálkodását, ugyanis a tevékenysége során a társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a társasággal szemben.

A vezető tisztségviselő személyesen látja el a feladatait és képviseli – személyesen, illetve aláírása útján – a társaságot. Feladatait megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban látja el, így nincs tehát akadálya annak sem, hogy valaki a saját tulajdonában álló társaság vezető tisztségviselője, illetve munkavállalója legyen.

A vezető tisztségviselő a társaság napi, operatív működéséért felel, azonban az alapvető üzleti és személyi kérdésekben való döntéshozatal, illetve a beszámoló jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés a legfőbb szerv hatásköre.

A legfőbb szerv a vezető tisztségviselő munkájának segítése érdekében munkaviszonyban álló cégvezető(ke)t is nevezhet ki, aki(k) a vezető tisztségviselő utasításainak megfelelően jár(nak) el a társaság folyamatos működése érdekében.

A vezető tisztségviselőkre szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak:

  • Nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben vezető tisztségviselő.
  • Ha a vezető tisztségviselő új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, a tisztség elfogadásától számított 15 napon belül köteles erről értesíteni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag. Ilyen esetben érdemes a másik társaság hozzájárulását is megkérni.
  • A vezető tisztségviselő és hozzátartozója – a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével – nem köthet saját nevében vagy javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket.

Nem lehet továbbá ötéves eltiltás miatt vezető tisztségviselő – valamint többségi befolyással rendelkező vagy korlátlanul felelős tag – az a személy,

  • akinek a felelősségét a felszámolási vagy kényszertörlési eljárás során ki nem elégített hitelezői követelésért a bíróság jogerősen megállapította és a jogerős bírósági határozat szerint fizetési kötelezettségét nem teljesítette,
  • aki a gazdasági társaság tartozásáért való korlátlan tagi helytállási kötelezettségének nem tett eleget, vagy
  • akivel mint vezető tisztségviselővel szemben a Cégbíróság pénzbírságot szabott ki és a jogerős határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette, feltéve, hogy vele szemben a végrehajtás eredménytelen volt.

Ezen túlmenően a tulajdonosi ellenőrzés érdekében legalább háromtagú felügyelőbizottság is létrehozható. A felügyelőbizottság lehet „egyszerű” vagy ügydöntő: utóbbi esetben a legfőbb szerv vagy az ügyvezetés hatáskörébe tartozó egyes döntések meghozatalát vagy azok jóváhagyását a felügyelőbizottság hatáskörébe lehet utalni. Ha a felügyelőbizottság az ügyvezetés határozati javaslatát nem hagyja jóvá, de az ügyvezetés a javaslatot fenntartja, az ügyvezetés jogosult a társaság legfőbb szervének döntését kérni. Ha a felügyelőbizottság jóváhagyta az ügyvezetés javaslatát, a határozatból eredő károkért az azt megszavazó vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok a társasággal szemben egyetemlegesen felelnek a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint.

A legfőbb szerv állandó könyvvizsgálót is alkalmazhat, akinek a feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a gazdasági társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről.

A CÉGELJÁRÁS MENETE

Az első és legfontosabb, hogy a teljes cégalapítás és cégeljárás elektronikus úton zajlik, melyhez elengedhetetlen az ügyvédi közreműködés. A cégeljárásokat a cég székhelye szerint illetékes Törvényszék Cégbírósága folytatja le.

A cégeljárásnak két módja van: a „teljes” és az egyszerűsített. A teljes eljárás egy hosszabb, 15 napos átfutási idejű és költségesebb eljárás, előnye azonban, hogy a létesítő okirat tartalma a tagok elképzeléseinek megfelelően – a törvény adta keretek között – szabadon alakítható, ezzel szemben az egyszerűsített eljárásban egy szerződésminta alkalmazásával jóval olcsóbb munkadíjon, akár 1 napon belül is megtörténik a bejegyzés.

A létesítő okiraton túlmenően az ügyvédnek (tényállástól függően) a bejegyzéshez, illetve a változásbejegyzéshez számos egyéb okiratot is el kell készítenie – többek között az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta is az alapításkor vagy az aktuális változásbejegyzéskor állítható ki, szemben a bármikor kérhető közjegyzői aláírási címpéldánnyal –, illetve az ügyvéd gondoskodik az esetleges illeték és közzétételi költségtérítés megfizetésére vonatkozó információk átadásáról is.

A cégalapítással kapcsolatban jó hír, hogy a legtöbb gazdasági társaság alapítása illetékmentes, ez alól kivétel a Zrt., ezesetben ugyanis teljes eljárásban 100.000.- Ft, egyszerűsített eljárásban pedig 50.000.- Ft illetéket szükséges az Igazságügyi Minisztériumnak megfizetni. Változásbejegyzési eljárás vagy névfoglalás esetén például az illeték 15.000.- Ft, a közzétételi költségtérítés 3.000.- Ft összeg – de természetesen a költség mértéke az adott cégeljárási ügytípustól függően változik. Az alapításkor a benyújtott kérelemben kell megjelölni a tevékenységnek megfelelő ÁFA- és adózási formát is.

Amennyiben a kérelem az informatikai vizsgálat alapján megfelelő, a Cégbíróság a bejegyzés alatt álló társaságról tanúsítványt küld az ügyvéd részére, amely tartalmazza a cég nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát és adószámát is – ez alapján a társaság előtársaságként már működhet és folytathat üzletszerű gazdasági tevékenységet (ebben az esetben az iratokon a „b.a.”, vagyis bejegyzés alatt megjegyzést fel kell tüntetni). Fontos azonban szem előtt tartani, hogy amennyiben a társaság bejegyzése valamilyen okból meghiúsulna, a tagoknak rendelkezniük kell a társaság megszűnéséről és el kell számolniuk a rendelkezésre bocsátott vagyonnal, így azt javaslom, hogy az esetleges kellemetlenségek elkerülése érdekében aki teheti, és akinek nem sürgős, várja meg a bejegyző végzést.

A cég bejegyzését követő 8 napon belül a cégnek kötelező bankszámlát nyitnia (a bankok általában bekérik az ügyvédtől a bejegyzést tartalmazó e-aktát), továbbá bejelentkezni a területileg illetékes önkormányzatnál a helyi iparűzési adó alá, valamint nem szabad elfelejtkezni a Cégkapuról és a számláknak a NAV felé történő elektronikus adatszolgáltatásáról sem!

HATÉKONY JOGI SEGÍTSÉG CÉGALAPÍTÁS SORÁN

Amennyiben cégalapítással, illetve ezt követően gazdasági és kereskedelmi joggal kapcsolatban, hatékony jogi segítségre van szüksége, foglaljon időpontot, vagy keresse fel irodánkat a megadott elérhetőségeink egyikén!

Ajánljuk figyelmébe a korlátolt felelősségű társaság tagjainak és ügyvezetőinek felelősségéről szóló cikkünket is, melyet az Aranyélet című sorozat egyik jelenetének továbbgondolásán keresztül mutatunk be: