Debrecen

Antall József u. 36., fsz. 1.

+36 20 445 8480

Hétfőtől-péntekig 8-17 között

Hétköznap: 8-17 óráig

Hétvégén irodánk zárva tart

A HÁZASSÁGI SZERZŐDÉS SZABÁLYAI

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin

A házassági szerződés (pontos megfogalmazás szerint házassági vagyonjogi szerződés) a mai napig érzékeny téma a párok között, és a társadalom többsége is az egymással szembeni bizalmatlanság jeleként értékeli, ha valaki házassági szerződés megkötését szorgalmazza. A házassági szerződés azonban nem csak arra alkalmas, hogy az a fél, aki nagyobb vagyonnal kezdett a házaséletbe, védje a vagyonát válás esetén, hanem arra is, hogy egy rossz döntés következtében az adósság ne terhelje a másik házastársat. Családjogi cikksorozatunk záró részében a házassági szerződés legfontosabb tudnivalóit ismertetjük.

MIKOR KÖTHETŐ MEG A HÁZASSÁGI SZERZŐDÉS?

Házassági szerződés hiányában a házastársak minden vagyona (beleértve a munkabért is) közös vagyon. Akik ettől eltérő vagyonjogi rendszerben kívánnak élni, azok már házasulókként is megköthetik a házassági szerződést – a házastársak pedig értelemszerűen bármikor dönthetnek úgy, hogy a jövőre nézve rendezik vagyoni viszonyaikat.

MILYEN HELYZETEKBEN JAVASOLT HÁZASSÁGI SZERZŐDÉST KÖTNI?

Minden élethelyzet más és más, éppen ezért nem lehet általánosítani arra vonatkozóan, hogy ki mikor és miért gondolja úgy, hogy szeretne házassági szerződést kötni. Lássunk néhány példát arra vonatkozóan, hogy ügyfeleink milyen esetekben kérték már irodánk segítségét házassági szerződés szerkesztésével kapcsolatban:

  • házasságkötést megelőzően,
  • első házasság esetén, amikor a házastársak „külön kasszán” kívántak élni,
  • első házasság esetén, amikor az egyik fél jelentősebb különvagyonnal és társasági részesedéssel rendelkezett,
  • a házasságkötést megelőzően az egyik fél jelentősebb hitelt vett fel, és a hitelszerződés esetleges felmondása esetére védeni kívánta a vagyont a végrehajtás alól,
  • az egyik házastárs kockázatos vállalkozói tevékenységet végzett, és védeni kívánta a vagyont,
  • a házastársak csak egy bizonyos vagyonelem vonatkozásában kívántak eltérő tulajdoni arányt rögzíteni (ez egy ingatlanra vonatkozott, amelyet a házastársak a saját különvagyonukat képező egy-egy eladott ingatlan vételárából, valamint CSOK-ból vásároltak, de a két ingatlan között jelentős volt az értékkülönbség, és a valós hozzájárulást szerették volna jogilag biztosítani, minden mást pedig közös vagyonnak elismerni),
  • nem első házasság esetén, amikor mindkét félnek volt már gyereke az első házasságából, azonban közös gyermeket kívántak vállalni és a gyermekek szempontjából egyenlően kívánták biztosítani vagyonukat,
  • a házastársak egy esetleges válás esetére nem kívántak belebonyolódni egy hosszadalmas vagyonmegosztási bírósági eljárásba, és úgy vélték, a házassági szerződés birtokában gyorsabban és költséghatékonyabban történhet meg a vagyonmegosztás.

MIT LEHET A HÁZASSÁGI SZERZŐDÉSBE FOGLALNI?

A kiskanáltól a nagy házig, a meglévő vagyontól a jövőben szerzett vagyonig vagy esetleges adósságig gyakorlatilag bármit, amit a törvény nem tilt. Tapasztalataink szerint a szerződő felek jellemzően a nagyobb értékkel bíró vagyonelemeik sorsát (például banki megtakarítás, értékpapírok, gépjárművek, ingatlanok, jelentős értékkel bíró ingóságok, műkincsek stb.) kérik rögzíteni a házassági szerződésben.

A jogszabály a vagyonjogi rendszer kialakítását alapvetően a felekre bízza, azonban nevesít két rendszert, melyektől a házastársak szabadon eltérhetnek:

A házassági szerződés legnépszerűbb célja: a vagyonelkülönítési rendszer

A hivatalos „külön kassza”: ebben az esetben minden vagyonelem azé a házastársé, aki azt megszerezte, a házasság megszűnése esetén pedig jelentősen egyszerűsödik az „osztozkodás”, ugyanis mindenki azt a vagyont kapja, ami a házasság alatt saját maga megszerzett – ez természetesen az adósságokra is vonatkozik.

A vagyonelkülönítési rendszerben sincs akadálya azonban a (dologi jogi értelemben vett) közös tulajdon szerzésének, tipikus példa erre az ingatlanvásárlás. Házassági szerződés nélkül, a törvényes vagyonjogi rendszerben (amennyiben az adásvételi szerződés ezzel ellentétes nyilatkozatot nem tartalmaz) minden házasság ideje alatt szerzett vagyon egyenlő arányú közös vagyonnak minősül, az ingatlan esetében függetlenül attól, hogy kinek a neve alatt mekkora tulajdoni hányad van nyilvántartva. Amennyiben a házastársak a vagyonelkülönítési rendszert alkalmazzák, úgy az eltérő mértékű tulajdoni hányadok valóban eltérő (vagyonjogi értelemben vett) különvagyoni tulajdonlást eredményeznek.

Közszerzeményi rendszer – a ritkábban választott megoldás

Ebben az esetben a házastársak szintén önálló vagyonszerzők lesznek, az egyes közszerzeményi vagyontárgyakat csak a szerző házastárs (vagy az arra feljogosított személy) használhatja, birtokolhatja, hasznosíthatja és rendelkezhet felette. A házasság megszűnésekor azonban a házasság fennállása alatt keletkezett vagyont (a külön adósságok és a különvagyon levonása után) fele-fele arányban kell megosztaniuk.

Fontos szabály, hogy a házastársaknak egymással szemben nem dologi, hanem kötelmi jogi igénye keletkezik: a kettő közötti különbség, hogy a dologi alapú tulajdonjogi igények nem évülnek el, míg a kötelmi alapú elszámolási igények elévülési idejét a törvény 5 évben határozza meg, ezen túlmenően az igény bírósági úton nem érvényesíthető.

A HÁZASSÁGI SZERZŐDÉS ÉRVÉNYESSÉGE

A Ptk. a házassági szerződés érvényességét szigorú alakszerű követelményekhez köti: a szerződés csak akkor lesz érvényes, ha azt közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Az otthon készített, esetleg két tanú aláírásával ellátott szerződés tehát nem fogja elérni a kívánt joghatást, mindenképpen szükséges ügyvéd közreműködését kérni.

Harmadik személlyel (például egy bankkal, hitelezővel) szemben a házassági szerződés abban az esetben hatályos (lásd a példák között a jelentős hitelfelvétel vagy kockázatos vállalkozói tevékenység miatt védendő vagyont), ha a házastársak a szerződést a közjegyzők által vezetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába bevezették, vagy bizonyítják, hogy a harmadik személy tudott a házassági szerződés tartalmáról.

HATÉKONY JOGI SEGÍTSÉG HÁZASSÁGI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATBAN

Amennyiben házassági szerződéssel kapcsolatban hatékony jogi segítségre van szüksége, foglaljon időpontot, vagy keresse fel irodánkat a megadott elérhetőségeink egyikén!

Ajánljuk figyelmébe családjogi cikksorozatunk korábbi bejegyzéseit is: