Az élettársi kapcsolat napjainkra egy legalább annyira hétköznapi együttélési formának számít, mint a házasság. Tapasztalataink szerint azonban a legtöbb élettársi kapcsolatban élő személy nem ismeri ennek a kapcsolati formának a jogi hátterét. Családjogi cikksorozatunk utolsó előtti részében összegyűjtöttük az élettársi kapcsolat legfontosabb tudnivalóit.
A cikk olvasása előtt fontosnak tartom kiemelni, hogy az írás a 2014. március 15. napján hatályba lépett Polgári Törvénykönyv szabályai alapján készült. Ezeket a szabályokat csak azokra az élettársi kapcsolatokra lehet alkalmazni, amelyek ezt követően keletkeztek. A hatálybelépés előtti jogviszonyokra a „régi” Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadóak. A régi szabályok valamelyest eltérnek, de a legalapvetőbb kérdésekben a két törvény azonos rendelkezéseket ír elő.
MI IS PONTOSAN AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT?
Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (vagyis életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenes ági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. Nézzük ennek az elemeit:
- A közös háztartás fogalma egyértelmű, talán nem szorul magyarázatra.
- Az érzelmi közösség azt jelenti, hogy az élettársi kapcsolat a külvilág számára is nyilvánvaló, például a felek együtt jelennek meg családi, baráti eseményeken.
- A gazdasági közösség keretein belül az élettársak a közös háztartással, illetve a közös élettel kapcsolatos költségeket (nem feltétlenül egyenlő arányban, de) közösen viselik.
- További feltétel, hogy egyik félnek sem áll fenn mással házassága, bejegyzett vagy nyilvántartott élettársi közössége, vagy bejegyzetlen élettársi kapcsolata.
HOGYAN BIZONYÍTHATÓ AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT?
Egy esetleges bírósági jogvita esetén az élettársi kapcsolat fennállását tanúkkal, illetve okiratokkal lehet a leggyakrabban bizonyítani. Persze léteznek ettől „hivatalosabb” formák is, azonban a bejegyzett élettársi kapcsolat és a nyilvántartott élettársi kapcsolat nem összekeverendő egymással.
BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT
Bejegyzett élettársi kapcsolat jön létre akkor, ha két 18. életévét betöltött azonos nemű személy két (szintén cselekvőképes, nagykorú) tanú jelenlétében anyakönyvvezető előtt kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. Közös megegyezés esetén a bejegyzett élettársi kapcsolatot a bíróság mellett a közjegyző is felbonthatja. Ekkor ugyanazokban a kérdésekben kell megegyezni, mint a közös megegyezéssel történő házasságfelbontás esetén (az ezzel kapcsolatos korábbi bejegyzésünket a cikk végére görgetve olvashatja).
A bejegyzett élettársi kapcsolat talán úgy jellemezhető a legkönnyebben, hogy félúton helyezkedik el a házasság és az élettársi kapcsolat között. Bizonyos házassági joghatásai azonosok, de nem teljesen ugyanaz. Nem keletkeztet például apasági vélelmet, nem fogadhatnak örökbe a felek közösen idegen gyermeket, illetve a másik fél vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekét, a vagyonszerzésre és öröklésre vonatkozóan viszont azonos szabályok vonatkoznak a bejegyzett élettársakra.
NYILVÁNTARTOTT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT
Ilyen nyilatkozat megtételére csak közjegyző előtt van lehetőség. A felek ekkor kijelentik, hogy milyen időponttól kezdődően élnek egymással közös háztartásban, illetve érzelmi és gazdasági közösségben. Az élettársi kapcsolat létesítéséhez önmagában nincs szükség erre a nyilatkozatra. A felek szétválásakor azonban a közös vagyon megosztása vagy szülői jogállás esetére – amennyiben keletkezett közös vagyon vagy született közös gyermek – jelentősen egyszerűsíti a bizonyítást.
ÉLETTÁRSAK ÖRÖKLÉSE
A bejegyzett élettársak öröklése a törvényes öröklés rendje szerint alakul. Igen széles körben terjedt el az a téves információ, hogy a (hétköznapi értelemben vett) élettársak is örökölnek egymás után. Ezzel ellentétben a Ptk. ilyen rendelkezéseket nem tartalmaz. A nyilvántartott vagy nyilvántartásba nem vett élettársakra a törvényes öröklés szabályai nem vonatkoznak. Így tehát a túlélő élettársat nem illeti meg az elhunyt élettársa után örökölt vagyon, illetve haszonélvezet sem az élettársi kapcsolat esetén.
Bejegyzett élettársak öröklése esetére a megoldás a végrendelkezés, amely felülírja a törvényes öröklés rendjét. A végrendeletnek szigorú alaki és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie. Éppen ezért javasoljuk, hogy az érvénytelenség elkerülése érdekében bízz meg ügyvédet a végrendeleted megszerkesztésével. (A végrendelettel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókért olvasd el korábbi bejegyzésünket.)
ÉLETTÁRSAK VAGYONJOGI SZERZŐDÉSE
Az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi kapcsolat idejére szerződéssel rendezhetik. Ez azonban csak akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Az otthon készített dokumentum tehát joghatás kiváltására nem lesz alkalmas.
A szerződés harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.
(Az élettársak közötti vagyonjogi szerződésre a házassági szerződés szabályait kell alkalmazni, melynek részleteiről a családjogi cikksorozatunk záró részében olvashatsz.)
TÖRVÉNYES VAGYONJOGI RENDSZER
Ha az élettársak nem kötöttek vagyonjogi szerződést, a jogszabály szerint önálló vagyonszerzőknek minősülnek. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy az élettársi kapcsolat fennállása alatt közösen szerezzenek vagyont. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását (melybe nem tartoznak bele azok a vagyonelemek, amelyek egy házasság esetén különvagyonnak minősülnének).
A szabályozás itt eltér a régi Ptk.-tól, ahol a szerzésben való közreműködéssel (bizonyos arányban) dologi jogi alapon közös tulajdon keletkezett. Az új Ptk.-ban az élettársak között kötelmi jogi igény, egyfajta szerződéses jogviszony áll fenn. Miután önálló vagyonszerzőnek minősülnek, ezért csak a vagyonszaporulat megosztását követelhetik egymástól az életközösség megszűnése esetén.
Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában illeti meg részesedés, a vagyonszaporulatot pedig elsősorban természetben kell megosztani. A közreműködés arányát egy jogvitában bizonyítani szükséges. A háztartási munka, gyermeknevelés, illetve a másik fél vállalkozásában elvégzett munkát is a szerzésben való közreműködésnek kell tekinteni. Ha ez az arány nem állapítható meg, a közreműködést egyenlőnek kell tekinteni.
Ha a felek az élettársi kapcsolat létesítését követően házasságot kötnek, a házastársi vagyonközösség időpontját az életközösség kezdetétől kell számítani. Így tehát, ha a felek 2 évig élettársak voltak, összeházasodtak, majd 3 év múlva válnak, a közös vagyonszerzésük összesen 5 évig tartott.
ÉLETTÁRSAK KÖZÖS GYERMEKE
Az apasági vélelem a házasságban született gyermekekre terjed ki. Ez azt jelenti, hogy a házasságban élő anya esetén (ellenkező bizonyításig) a gyermek apjának automatikusan az ő férjét kell tekinteni. Házasságon kívül született gyermekek esetén – amilyen az élettársi kapcsolat is – a gyermek apjának teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot kell tennie. Ehhez szükséges az anya hozzájárulása is (ha a gyermek 14 éves koráig nem történik meg a nyilatkozattétel, akkor a gyermeké is). A nyilatkozatot anyakönyvvezető, bíróság, gyámhatóság vagy konzuli tisztviselő előtt lehet jegyzőkönyvbe, illetve közjegyző előtt közokiratba foglalni.
HATÉKONY JOGI SEGÍTSÉG ÉLETTÁRSAK CSALÁDJOGI ÉS VAGYONJOGI ÜGYEIBEN
Amennyiben családjogi és vagyonjogi ügyekkel kapcsolatban hatékony jogi segítségre van szükséged, foglalj időpontot az online időpontfoglaló rendszerünkön keresztül, vagy keresd fel irodánkat a megadott elérhetőségeink egyikén!
A telefonon vagy emailben feltett kérdéseket a teljes tényállás, illetve az üggyel kapcsolatos esetleges iratok ismerete nélkül nem áll módunkban megválaszolni, tanácsadásra kizárólag időpontegyeztetést követően konzultáció keretein belül kerülhet sor.
Ha a díjazással kapcsolatban érdeklődsz, ezen a linken akár az egyes ügytípusokra lebontva arról is olvashatsz, milyen szempontok szerint határozzuk meg a díjainkat:
Ajánljuk figyelmedbe családjogi cikksorozatunk korábbi bejegyzéseit is: