Debrecen

Antall József u. 36., fsz. 1.

+36 20 445 8480

Hétfőtől-péntekig 8-17 között

Hétköznap: 8-17 óráig

Hétvégén irodánk zárva tart

A LEGFONTOSABB TUDNIVALÓK A VÉGRENDELETEKRŐL

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin

Az elmúlt év nehézségei sok olyan élethelyzetet teremtettek, amelynek hatására az emberek jelentős része átértékelte életét, vagyoni helyzetét, azonban még egy világjárvány hatására sem nőtt meg a magyarok végrendelkezési kedve. 

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) több, mint háromezer választ eredményező online felméréséből kiderül, hogy a magyarok alig kilenc százaléka készített (vagy készíttetett) végrendeletet kifejezetten a pandémiára hivatkozva, továbbá kiderült az is, hogy tízből kilenc magyar embernek egyáltalán nincs végrendelete. A joggyakorlatból kiolvasható még az is, hogy akik rendelkeznek ugyan végrendelettel, esetükben sem éri el sokszor a kívánt joghatást, mert az okirat  érvénytelen, így a végrendelet ellenére ilyenkor a törvényes öröklési rend érvényesül. A végrendeletre vonatkozó szabályok könnyebb áttekinthetése érdekében cikkünkből megtudhatja a végrendelet készítésének főbb szabályait, és az is kiderül, hogy az élettársi kapcsolatban élők hogyan örökölnek egymás után. A bejegyzés az iroda gyakornokának, Gönczi Grétának az írása.

ÍGY LESZ ÉRVÉNYES A VÉGRENDELET

Végrendeletet akkor érdemes készíteni, ha a törvényes öröklési rendtől eltérően szeretnénk vagyonunk sorsáról dönteni. Lehet készíteni írásbeli magánvégrendeletet vagy közvégrendeletet, illetve különleges esetekben akár szóban is megtehetjük azt. 

A végrendelkezés legelterjedtebb módja az írásbeli magánvégrendelet, amelyet írhat saját kezűleg az örökhagyó, de annak sincs akadálya, hogy más írja helyette – ebben az esetben elengedhetetlen viszont a tanúzás. Fontos, hogy a géppel írt szöveg, akkor sem számít saját írásnak, ha az magától a végrendelkezőtől származik. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem lehet megírni számítógéppel, aztán kinyomtatni, viszont ekkor is érvényességi feltétel, hogy a végrendelkezőnek, illetve két tanúnak is alá kell írnia.  A tanúk esetében arra kell figyelni, hogy nem lehet tanú kiskorú vagy cselekvőképtelen nagykorú, valamint írástudatlan személy. Az ő feladatuk az, hogy a végrendelkező személyazonosságát tanúsítsák, a végrendelkezés tartalmát viszont nem kell ismerniük. A két tanú abban az esetben hagyható el az okiratról, ha a végrendelkező az okiratot teljes egészében saját kezűleg írta, és aláírta. 

A többoldalas végrendeletet kötelező folyamatos sorszámozással ellátni és a végrendelkezőnek, valamint a tanúknak minden oldalt aláírni. A készítés idejének az okiratból ki kell tűnnie, azaz keltezéssel kell ellátni. 

Amennyiben nem teljesülnek a fent említett érvényességi kellékek, akkor a törvényes öröklési rend lép életbe, amely azt jelenti, hogy elsősorban az örökhagyó gyermekei, másodsorban a házastársa örökölnek. Ha nincs ilyen személy, akkor a szülők következnek a sorban, ha már a szülők sem élnek, akkor további felmenők (nagyszülők, dédszülők), egyéb esetben a testvérek is örökölhetnek, illetve azok leszármazói (unokaöcs, unokahúg). Ha pedig egyetlen élő rokon sincs, akkor végső soron szükségképpeni örökösként az államra száll a teljes hagyaték. 

ÖRÖKLÉS ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT ESETÉN

Az öröklés szempontjából az élettársak egymás közötti öröklésével kapcsolatban sok a tévhit és a félreértés. A Polgári Törvénykönyv szerint a (köznapi értelemben vett) élettárs nem minősül törvényes örökösnek, így amennyiben élettársak között nem születik végrendelet, úgy egymás után nem örökölnek. Ez akkor sem változik, ha van egy közös gyermekük, vagy ha bizonyítani tudják, hogy évtizedek óta együtt élnek, hiszen ez nem jogosítja fel őket a törvényes öröklésre. Mindezek alapján kizárólag érvényes végrendelet megléte esetén lehetséges az élettársi kapcsolatban élők öröklése. 

A VÉGRENDELKEZÉS EGYÉB FAJTÁI

A bevezetőben említésre került a közvégrendelet fogalma, illetve az, hogy szűk körben akár szóban is lehet végrendeletet tenni. A magyarok többsége, ha végrendeletet szeretne készíttetni, akkor közjegyzőhöz fordul. A közjegyző előtt tett végrendeletet nevezzük közvégrendeletnek. Néhány speciális esetben kizárólag közvégrendelet fogadható el például akkor, ha az örökhagyó vak vagy írástudatlan, illetve korlátozottan cselekvőképes kiskorú személy szeretne végrendelkezni. 

A szóbeli végrendelet olyan kivételes esetekben tehető, amikor valaki az életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. Ilyen helyzet lehet például intenzív osztályon való tartózkodás, baleset következtében beálló életveszélyes állapot stb.

Ennek érvényességi feltételei, hogy a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében szóban adja elő végakaratát, és jelentse ki, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. Fontos tudni, hogy amennyiben a végrendelkező az életveszélyes állapot megszűnése után 30 napon belül nem foglalja írásba végakaratát, akkor a szóbeli végrendelet hatályát veszti.

AMIT A VÉGRENDELETNEK TARTALMAZNIA KELL

Mivel ez az örökhagyó halála esetére szóló nyilatkozat, azaz ő még életében szabadon eldöntheti, hogy megszerzett vagyontárgyai halála után kire szálljanak át, így akár teljes vagyonáról vagy annak  egy részéről is rendelkezhet. A vagyonról való rendelkezésen túl akár feladat, kötelezettség is előírható, a temetés körülményeiről azonban akkor érdemes rendelkezni, ha biztosan tudjuk, hogy halálunk esetén a végrendelet azonnal elérhetővé válik – mire a hagyatéki eljárásban a közjegyző beszerzi a végrendeletet, addigra a temetés már nagy valószínűséggel megtörténik.

Fontos megjegyezni, hogy a végrendelet bármikor módosítható vagy visszavonható. Mindig az időben legkésőbb tett végrendelet lesz az érvényes, a korábban írtakat úgy kell tekinteni, mintha azt visszavonták volna. 

A VÉGRENDELET HELYE

Nincs törvényben meghatározva, hogy hol kell tartani a végrendeletet, azonban érdemes olyan helyen tartani, ahol az örökösök is könnyen hozzáférhetnek – akár számukra is átadható. Sok esetben probléma az, hogy az örökösök nem is tudnak arról, hogy van végrendelet, vagy ha a létezéséről tudnak, annak helye ismeretlen számukra. A jogszabály lehetőséget biztosít az ügyvédi letétbe helyezésre, ekkor a végrendelet a Magyar Ügyvédi Kamara által őrzött Központi Végrendeleti Nyilvántartásban kerül rögzítésre. A végrendeleti nyilvántartási lap elengedhetetlenül szükséges a végrendelet befogadásához. A benyújtással egyidejűleg 10.000.- Ft egyszeri nyilvántartási díjat kell megfizetni. Javasolt a végrendelet nyilvántartásba vétele, hiszen amikor hagyatéki eljárásra kerül a sor, a közjegyző megkeresi a Magyar Ügyvédi Kamarát, aki kiadja számára a végrendeletet, és a hagyatéki eljárásban elkerülhető a családi vita. A közvégrendeleteket a közjegyzők a Végrendeletek Országos Nyilvántartásában helyezik el, amelyeket a hagyatéki eljárásban szintén ellenőriznek.

A VÉGRENDELKEZÉS OKA

Az emberek meghatározó hányadának teljes egészében megfelel a törvény által előírt öröklési rend, és nem gondolják azt, hogy az életük során legalább egyszer végrendelkeznek.

Az öröklés és a vita kéz a kézben járnak, főleg akkor, hogyha a végrendeletből kitagadják vagy kizárják azt, aki a törvényes öröklési rend szerint egyébként örökölne. Indokolás nélkül bárkit ki lehet zárni a végrendeletből, ez azonban nem összekeverendő a lentebb említendő kitagadással. Akit kizártak az öröklésből a kötelesrészre ettől függetlenül jogosult lesz, az nem jelenti azt, hogy nem részesül. A kötelesrész mértéke annak a hagyatéki résznek a harmada, ami törvényes örökösként neki egyébként járna.

Azonban ha azt szeretnénk, hogy az örökös semmit ne örököljön, arra a törvényben meghatározott szigorú okok közül valamelyikének fent kell állnia, hiszen csak ezekre alapozva lehet valakit kitagadni a teljes örök részéből.

A kitagadási okok a következők lehetnek:

  • az örökös öröklésre érdemtelen, 
  • az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el,
  • az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el,
  • az örökhagyó irányában fennálló tartási kötelezettségét súlyosan megsértette,
  • erkölcstelen életmódot folytat,
  • végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek és a büntetését még nem töltötte ki,
  • nem nyújtotta a tőle elvárható segítséget, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá,
  • durva hálátlanság miatt a nagykorú gyermek is kitagadható, illetve a szülő kitagadható, ha olyan magatartást tanúsított gyermekével szemben, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot, valamint a házastárs kitagadható a házastársi kötelességet durván sértő magatartása miatt is. 

Azt, hogy mi értendő durva hálátlanság vagy durván sértő magatartás alatt, a joggyakorlat alakította ki, ugyanis a jogszabály erre vonatkozó egzakt fogalmat nem állapít meg. Ezen esetkörök inkább erkölcsi kategóriák, ezáltal szubjektívek is, így mindig a konkrét esetben kell őket mérlegelni. 

Mindezek alapján megállapítható, hogy a végrendelet írása egy komoly elhatározáson alapul, amelyben tulajdonképpen az utolsó akaratát fogalmazza meg az örökhagyó, ezért nagyon fontos, hogy az okirat minden érvényességi kelléknek megfeleljen, és biztos legyen abban, hogy ezáltal valóban érvényesülni fog a végakarat. Mindenképp érdemes tehát a végrendelet készítéséhez hatékony jogi segítséget kérni, irodánk ezzel kapcsolatban áll az Önök rendelkezésére!